hirdetés

Bazálsejtes karcinóma

A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egyik formája, mely sok szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bőrrákok egyéb formái, pél­dául a melanóma, noha talán először ez utóbbi jut eszünkbe a „bőrrák” kifejezést hallva. Betegtájékoztatónkból megtudhatja, melyek a bazálsejtes karcinóma legfőbb jellemzői, okai, mi a kivizsgálás menete és a kezelés le­hetőségei és nem utolsósorban azt is, mit tehet kialakulásának megelőzése érdekében, illetve akkor, ha bazálsejtes karcinóma miatt kezelésen esett át.

hirdetés

A bazálsejtes karcinóma egy rosszindu­latú daganattípus, mely azonban las­san növekszik, és annak ellenére, hogy a kör­nyezetét beszűri, távoli áttéteket hosszabb fennállás után sem vagy csak nagyon ritkán ad, amennyiben a tumor mérete nem éri el a 3 cm-t. Növekedésével együtt áttétképzé­si potenciálja is fokozódik: az 5 cm-nél na­gyobb elváltozások közül körülbelül minden negyedik, a 10 cm feletti elváltozások közül minden második járhat áttétképződéssel.

Egyelőre nem tisztázott pontosan, mi­lyen tényező indítja el a bazálsejtes karcinó­ma kialakulását a bőrben, de többnyire az UV sugárzásnak tartósan kitett bőrterületeken jelenik meg, tartós napfényhatás vagy gya­kori vagy túlzásba vitt szoláriumhasználat következményeként. Ennek megfelelően a bazálsejtes karcinóma leggyakoribb elő­fordulási helye az arc, fej, nyak vagy fül bőre.

 

A BETEGSÉG ELŐFORDULÁSA

 

A bőrrák e formája elsősorban a fehér bőrű népességet érinti. Világviszonylatban a leg­gyakoribb előfordulású a karcinómák kö­zött, és az érintettek száma szerte a világon sajnálatos módon emelkedik.

A nemi arány valamelyest a férfiak felé tolódik, a betegek között valamivel na­gyobb a férfiak, mint a nők aránya.

Az előfordulási gyakoriságot és az érintettek körét befolyásolhatja az is, hogy a bazálsejtes karcinóma pontosan melyik altípusáról van szó: például a felszínes for­ma fiatalabb korban jelentkezik, különösen a nők körében.

 

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

 

A legfontosabb hajlamosító tényező a napfényben és mesterséges barnító fényekben (szoláriumok) lévő UV sugár­zás, ám valószínűleg genetikai hajlam is szerepet játszhat abban, hogy adott UV-expozíció kapcsán az egyik személynél miért alakul ki bazálsejtes karcinóma, míg a másik személynél nem. A kockázat szem­pontjából kiemelkedő jelentőségű a bőrt gyermekkorban érő sugárhatás.

További rizikófaktorok:

idős kor;

világos bőr, különösen akkor, ha az leégésre hajlamos vagy ritkán/egyáltalán nem képes lebarnulni;

gyengült immunvédekezés (immunszuppresszió) akár betegség, akár immun­gyengítő kezelés hatására (pl. autoimmun betegség terápiája);

arzénhatás.

Ezen kívül felmerült egyéb életmód­beli tényezők szerepe, például a nagy zsírtartalmú étrendről is feltételezik, hogy bazálsejtes karcinóma előfordulására hajlamosíthat.

Gorlin-szindróma kivételével – mely­nek jellemzője a bőrön megjelenő többszö­rös bazálsejtes karcinómás gócok megje­lenésén túl egyéb jellegzetes elváltozások megléte – a bőrrák e típusa nem örökletes eredetű.

 

TÜNETEK

 

Az elváltozások az esetek 80%-ában a fej és a nyak, a fennmaradó esetekben több­nyire a törzs és az alsó végtagok bőrén jelennek meg, kezdetben kicsiny, áttet­sző vagy gyöngyszerű léziók formájában, melyek az idő múltán egyre nagyobbakká válnak, és tágult érhálózat (teleangiektázia) is kísérheti őket. A bazálsejtes karcinóma típusos megjelenési formája fekélyes elvál­tozás a bőrön, melynek szélei „kirágottak”, keményen beszűrt tapintatúak. A daganat általában lassan növekszik, de mélyre ter­jedve ott akár jelentős mértékű szöveti pusztítást is okozhat.

 

KIVIZSGÁLÁS

 

A diagnózis az elváltozás külső megjelenése alapján általában már megtekintéssel gya­nítható, majd azt teljes egészében el kell tá­volítani és azt szövettani vizsgálatra küldeni, ez utóbbi biztosíthatja a végső diagnózist.

Előfordulhat, hogy valamilyen ok mi­att a sebészeti kimetszés helyett másfajta kezelés alkalmazásáról születik döntés, de patológiai vizsgálat ez esetben is szükséges a diagnózis megerősítése és a terápiás terv felállítása céljából.

A kivizsgálás különféle képalkotó vizs­gálatokkal (ultrahang-, CT- és/vagy MR-vizsgálat stb.) is ki kell, hogy egészüljön, amennyiben felmerül a gyanú, hogy az elsődleges daganat már áttéteket adott.

 

KEZELÉS

 

A terápia pontos menetét kezelőorvosa fogja meghatározni, az onkoteam szak­embereivel folytatott konzultáció alapján. A kezelés alapjaiban egységes, az adott be­teg számára optimális terápiás tervet azon­ban egyéni körülmények befolyásolhatják (pl. a daganat nagysága és lokalizációja).

 

Sebészeti eltávolítás

Alapesetben az elsőként választandó ke­zelés a daganatos lézió teljes kellő széles­ségű kimetszése, ép bőrszegéllyel, hogy az elváltozás széli részein ne maradjanak vissza a bőrben daganatsejtek. A kisebb elváltozások eltávolítása végezhető helyi érzéstelenítésben, míg nagyobb elváltozá­sok esetén a kimetszés altatásban történik, és a későbbiekben helyreállító plasztikai műtét is szükségessé válhat.

Az esetek túlnyomó többségében tö­kéletesen eltávolítható a tumor, kivételt képeznek az elhanyagolt, előrehaladott esetek vagy azok az elváltozások, melyek lokalizációja ezt nem teszi lehetővé, pél­dául azért, mert a szem közvetlen szom­szédságában helyezkednek el.

 

Várakozás és nyomon követés

Amennyiben az elváltozás kicsiny méretű és nagyon lassan növekszik, előfordulhat, hogy orvosa egyelőre semmilyen kezelést nem javasol, hanem rendszeres időközön­ként kontrollvizsgálatokra hívja vissza önt.

 

Sugárterápia

A kezelés e formája akkor jön szóba, ha remélhető, hogy nagy energiájú célzott besugárzással teljes egészében sikerül el­pusztítani a daganatsejteket.

 

Helyi készítmények alkalmazása

Orvosa dönthet olyan hatóanyagok alkal­mazása mellett, melyek kemoterápiás ha­tásuknál fogva ölik el a tumorsejteket (pl. 5-fluoro-uracil) vagy az immunvédekezés erősítése révén segítik a szervezetet azok elpusztításában.

Akármelyik terápiás módszer mellett is dönt orvosa, elengedhetetlenek a kezelést követő kontrollvizsgálatok, melyek célja a kiújulásnak, illetve a kezelés esetleges korai vagy késő következményeinek, szö­vődményeinek a felismerése.

 

PROGNÓZIS

 

A bazálsejtes karcinómával diagnosztizált betegek kilátásai kiválóak, mivel – ahogyan a bevezetőből már kiderült – e daganattípus ritkán ad áttéteket, így akár teljes és végleges gyógyulás is elérhető. Rossz hír ugyanakkor, hogy kiújuló betegségben a teljes gyógyulás esélye csökkenhet, illetve az, hogy ha a bőr egy pontján már kialakult bazálsejtes karcinóma, akkor a test más részein további hasonló elváltozások megjelenése várható. A kedvezőtlen prognózis szempontjából to­vábbi kockázatnövelő tényező, ha a daganat a törzsön alakul ki vagy csoportosan, egymás közelében több elváltozás jelentkezik. A sta­tisztikák azt is mutatják, hogy a bazálsejtes karcinómával diagnosztizált betegek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul­hatnak elő egyéb rosszindulatú betegségek.

 

MEGELŐZÉS

 

A daganat korai felismerése szem­pontjából döntő fontosságú a bőr rendsze­res önvizsgálata. Ennek kiemelt jelentősé­ge van akkor, ha korábban már bazálsejtes karcinómát diagnosztizáltak önnél. Ha bár­milyen gyanús elváltozást észlel, azonnal kérje ki orvosa tanácsát.

Évente menjen el bőrgyógyászati szűrésre.

A szabadban – különösen tűző na­pon – tartózkodáshoz viseljen olyan ru­házatot, mely védi bőrét a napsugárzás káros hatásaitól. A ruházat kiválasztásakor fordítson különös gondot azon bőrfelszí­neinek védelmére, ahol különösen gyakori a bazálsejtes karcinóma megjelenése (pl. viseljen a nyakat is takaró toldalékkal ellá­tott kalapot vagy más fejfedőt).

Védje bőrét nagy faktorszámú fény­védő készítményekkel. Körülbelül 2-3 órán­ként ismételje meg a napvédő krém vagy tej alkalmazását.

Kerülje a tűző napot, a nyári meleg­ben délelőtt 11 óra és délután 4 óra között húzódjon naptól védett helyre.

Soha ne használjon szoláriumot! Bár a „napbarnította” bőr gyors elérése és a nyári barnaság egész évben való megőr­zése vonzó célkitűzésnek tűnhet, nem éri meg azt a kockázatot, amit egy esetleges bőrrák kialakulása jelent – legyen szó akár bazálsejtes karcinómáról, akár a bőrrák egyéb típusairól (például melanómáról).

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.