Demens beteg a családban

A demencia orvosi szemmel

A demencia – értelmi leépülés – az idő­sebb korosztály gyakori, drámai végki­fejletű és orvosilag nagyon nehezen be­folyásolható pszichiátriai zavara. Oka legtöbbször Alzheimer-kór, ritkábban érelmeszesedéssel összefüggő agyi vér­ellátási zavar, de nem elhanyagolha­tó az egyéb (pl. Lewy-testes, frontális, Parkinson-kórral vagy alkoholfogyasz­tással kapcsolatos) demenciák előfor­dulása sem. A demens betegnek káro­sodott a memóriája, a gondolkodása és az önellátásra, a körülményeknek meg­felelő viselkedésre, érzelmeinek kont­rollálására való képessége. Az évek mú­lásával mind az Alzheimer-kór, mind a többi demencia egyre súlyosbodik.

A demencia a családtag szemével

A demens beteg egyre jobban elszigetelődik, még ha gondoskodó család veszi körül

A demencia reális veszély minden olyan családban, ahol van idős családtag: majdnem minden ötödik, 65 évesnél idősebb személy demenssé válik valami­kor élete során. A betegség enyhe em­lékezetzavarral, a napi tevékenységek beszűkülésével kezdődik. Később a be­tegnek nehézségei támadnak pl. a fő­zésben, tisztálkodásban, öltözködésben, szomorúság vagy ingerlékenység lesz úrrá rajta. Memóriája és nyelvi készsé­gei fokozatosan hanyatlanak, végül már nem kommunikál környezetével, hozzá­tartozóit sem ismeri meg, megszólítás­ra nem reagál. Alapvető mozgásai (pl. nyelés) is zavarttá válnak, és fekvőbe­tegként (pl. tüdőgyulladásban) hal meg. Fordított gyerekkorhoz hasonlíthatjuk ezt a sok évig tartó szellemi leépülést, amelyben a legkésőbb elsajátított műkö­dések vesznek el a leghamarabb és a leg­korábban elsajátítottak maradnak érin­tetlenek a legtovább.

A demencia felismerése, kezelése

A háziorvos vagy a pszichiáter szakor­vos egyszerű szűrővizsgálatokkal álla­píthatja meg, hogy a demencia gyanúja alapos-e. Az egyik ilyen tesztben pl. azt a feladatot kapja a beteg, hogy egy perc alatt minél több állatnevet soroljon fel, a másikban egy órát kell lerajzolnia úgy, hogy egy bizonyos időpontot mutas­son. Fontos a betegség korai felismeré­se, mert szellemi tréninggel és gyógy­szerekkel (pl. donepezil, galantamin, rivastigmin, memantin) javíthatók a gondolkodást, memóriát érintő tüne­tek, és egy ideig lassítható a kórfolyamat előrehaladása. A demencia megállításá­ra vagy visszafordítására ma még nincs sem gyógyszerünk, sem más eszközünk.

A demens beteg gondozása

A demencia nagymértékben rontja nem­csak a beteg életminőségét, hanem az őt gondozó családtagokét is. A beteg­ség súlyosbodásával a betegnek egy­re több segítségre van szüksége: etetni, fürdetni, öltöztetni, esetleg pelenkáz­ni kell. Óriási érzelmi teher látni azt, hogy gondolkodása beszűkül, személyi­sége átalakul, környezetétől elszigetelő­dik, nem képes kifejezni magát, képte­lenné válik az önálló életvitelre. Nagyon sokszor a gondozó is gondozásra szorul: a demens betegek családtagjait sokféle testi és lelki betegség támadhatja meg. A demens beteg kezelőorvosa a család­tagok egészségére is figyel, és segít meg­hozni az intézeti elhelyezésről szóló döntést, ha a család az ereje végére ért.

Demenciára figyelmeztető jelek

• Feledékenység: pl. rendszeresen elfelejtett új nevek
• Tervezési, számolási nehézségek: pl. gon­dok a számlák kiegyenlítésében
• Nehézségek egyszerű otthoni feladatok­ban, pl. a mikrosütő használatában
• Időpontok, helyek összekeverése: pl. a be­teg nem tudja, milyen nap van
• Képek, térbeli viszonyok megértésének zavara: pl. fel nem ismert tükörképi viszony
• Újfajta nyelvhasználati nehézségek: pl. szavak keverése
• Dolgok eltűnése, szokatlan helyekről előkerülő tárgyak
• Az ítélőképesség megromlása: pl. arányta­lan költekezés
• Kedvtelések, társas tevékenységek elmara­dása: pl. családi programok elhanyagolása
• Kedély- és személyiségváltozás: pl. zakla­tottság szokatlan környezetbe

Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést. A betegek számára készített máso­latoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.