hirdetés

Kardiológiai képalkotó vizsgálatok

Amikor szívpanaszokkal orvoshoz fordul, orvosa – a fizikális vizsgálaton, a laboratóriumi teszteken és az elektrokardiológiai (EKG) vizsgálaton túl – nagy valószínűséggel valamilyen képalkotó vizsgálatot is kér a tünetek hátterének felderítésére. Erre ma már számos modern technológia áll ren­delkezésre, melyek segítségével a korábbinál gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban korrekt diagnózishoz lehet jutni.

hirdetés

Elöljáróban fontos leszögezni, hogy az adott klinikai szituációban legjobb eredményt ígérő képalkotó vizsgálatról ho­zott döntést mindig egyénileg, a tüneteken kívül egyéb körülmények ismeretében kell meghozni, mely mindig orvosi feladat. Elő­fordulhat ezért, hogy orvosa nem ugyan­azokra a vizsgálatokra küldi majd önt, mint családi vagy baráti körének hasonló pana­szokkal küzdő más tagjait.

Gyakori tévhit az is, hogy az adott tü­net felderítésére mindig a legújabb, leg­korszerűbb technika a legmegbízhatóbb módszer, illetve az, hogy egy modernebb vizsgálat nagyobb eséllyel ad választ egy nyitott kérdésre, mint egy régebb óta hasz­nált, jól bevált technológia. Holott könnyen előfordulhat, hogy adott helyzetben az ult­rahangvizsgálat az optimális választás egy olyan szituációban, ahol az MR-vizsgálat alkalmatlan lenne a gyanú megerősítésére vagy kizárására. De olyan helyzet is előáll­hat, hogy az egyik vizsgálat által nyújtott információk elegendőek, így nem szorul­nak további megerősítésre egy moder­nebb, korszerűbb vizsgálati technika által.

A képalkotó vizsgálatok egy része ioni­záló (röntgen) sugárzás alkalmazásával jár. E vizsgálatok esetében azt is számításba kell venni a vizsgálatra való beutalás mérlege­lésekor, hogy bár ezek a vizsgálatok egyen­ként szerencsére nem jelentenek akkora sugárterhelést, ami közvetlen egészségi kockázatot jelentene, ám az életünk során átélt vizsgálatok okozta sugárexpozíció hatása összeadódik, így idővel akár jelen­tős szintet is elérhet. A sugárhatásnak való kitettség csökkentésének legjobb módja, ha csak a valóban szükséges vizsgálatok történnek meg, felesleges vizsgálatokra nem kerül sor, és a szóba jövő képalkotó technológiák közül az orvos igyekszik azt választani, ami a lehető legkisebb sugárter­helés mellett ígér optimális diagnosztikai értéket.

Éppen ezért akkor jár el helyesen, ha or­vosára bízza a képalkotó vizsgálatok javal­latának felállítását és megbízik abban, hogy orvosa az adott körülményekhez igazodva optimális döntést hoz a kivizsgálás meneté­ről – beleértve a képalkotó vizsgálatokat is.

 

HAGYOMÁNYOS RÖNTGENVIZSGÁLAT

 

A hagyományos röntgenvizsgálat röntgen­felvételek készítését jelenti bizonyos test­tájakról. Kardiológiai kórképek gyanújakor még ma is gyakran kerül sor mellkasi rönt­genfelvétel készítésére, mely alapján meg­határozható a szív nagysága, fény derülhet a szívnagyobbodásra vagy például a tüdőkép szívelégtelenség következtében létrejövő el­változásaira. Bizonyos szívhibák a szív alakjá­nak jellegzetes megváltozásával járnak.

Ugyancsak szinte teljesen kikerültek a diagnosztikai eszköztárból a hagyo­mányos röntgenvizsgálatot kiegészítő egyéb technológiák, például a hagyomá­nyos rétegvizsgálat vagy az átvilágítás (fluoroszkópia). Annak, hogy ezek kiszorul­tak a gyakorlatból, az egyik oka éppen az, hogy viszonylag nagy sugárterhelés mel­lett kevés specifikus információt nyújtot­tak, lényegesen kevesebbet, mint a kisebb sugárexpozícióval járó vagy nem ionizáló sugárzáson alapuló más, újabb vizsgálómódszerek, például az echokardiográfia (lásd alább részletesebben).

 

ECHOKARDIOGRÁFIA

 

Az echokardiográfia a szív ultrahangvizs­gálatát jelenti, mellyel a szív morfológiai jellegzetességein túl képet kap a vizsgáló orvos a szív működéséről is.

Az echokardiográfia másik nagy előnye, hogy úgynevezett funkcionális vizsgálatra is alkalmas, melynek során tanulmányozha­tó a szív üregeinek mérete, a szívfal mozgá­sa és a szívbillentyűk működése. A szíven belüli áramlási viszonyok áramlási görbék formájában jeleníthetők meg, és a görbék torzulása alapján bizonyos kóros elváltozá­sok felismerhetők.

Az echokardiográfia alapvetően két úton történhet: a mellkasfalon keresztül (ezt – angol elnevezéséből – általában TTE rövidítéssel jelölik), illetve a nyelőcsőbe ve­zetett endoszkópos eszközhöz rögzített ultrahangos vizsgálófej segítségével (a le­leten gyakran TEE rövidítéssel tüntetik fel).

Az echokardiográfiát esetenként ter­heléses vizsgálattal kombinálva végzik, amikor is az ultrahangvizsgálatra fizikai terhelés előtt és után, illetve néha terhelés közben is sor kerül.

 

A SZÍV IZOTÓPVIZSGÁLATA

 

Az izotópvizsgálat során speciális jelzett izotópot juttatnak a szervezetbe vénás in­jekció formájában, majd speciális kamera segítségével figyelemmel kísérik az izotóp útját a keringésben, illetve kóros halmozást vagy kiesést mutató területek után kutat­nak. A módszer alkalmas a szívizomzat állapotának felmérésére, ezt miokardiális perfúziós szcintigráfiának nevezik. A szív­infarktus következtében elhalt területek például vérellátási (perfúziós) defektusként jelennek meg az izotópfelvételeken.

A hagyományos izotóptechnika spe­ciális számítógépes rétegvizsgálattal is ki­egészíthető, ez esetben SPECT vizsgálatról beszélünk.

Az echokardiográfiához hasonlóan az izotópvizsgálat is kombinálható terheléses kardiológiai vizsgálattal.

 

A SZÍV CT-VIZSGÁLATA

 

A hagyományos röntgenvizsgálathoz hasonlóan a számítógépes rétegvizs­gálat (komputertomográfia, CT) ugyan­csak röntgensugárzás alkalmazásával jár. A szív CT-vizsgálatát CT-koronária-angiográfiaként (CTCA) is szokás emleget­ni, ugyanis elsődleges célja a koszorúerek állapotának felmérése. A vizsgálat során láthatóvá tehető az erek szűkülete vagy teljes elzáródása, illetve sor kerül az úgy­nevezett kalciumpontszám kiszámítására is, mely a koszorúerek elmeszesedésének mértékét tükrözi.

A CTCA előnye a szív katéteres úton végzett hagyományos érfestéses vizsgála­tával szemben, hogy noninvazív (azaz nem tesz szükségessé érbe hatoló beavatko­zást), így kisebb megterhelést, rövidebb in­tézeti tartózkodást jelent a beteg számára.

 

A SZÍV MR-VIZSGÁLATA

 

A mágnesrezonancia- (MR) vizsgálat során nagy energiájú mágneses tér létrehozása biztosítja a képalkotást.

Az MR-vizsgálat is kiegészíthető úgyne­vezett funkcionális vizsgálattal, mely a szív és nagyerek szerkezetén túl a működésük­ről is képet ad.

Az MR-vizsgálat előnye, hogy ionizá­ló sugárzás alkalmazása nélkül nyerhe­tők igen részletgazdag felvételek. Hátrá­nya ugyanakkor, hogy a beteg nagyfokú együttműködési képességét igényli amiatt, hogy hosszú ideig teljes mozdulatlanságot tesz szükségessé; emellett drága, és nem is érhető el mindenhol.

 

TANÁCSOK KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATOK ELŐTT

 

Ahogyan a bevezetőben már szó esett róla, a kardiológiai képalkotó vizsgálatának ja­vallatát szakorvosnak kell felállítani a tüne­tek, a gyanúba vett kórképek és minden egyéb körülmény figyelembevételével.

Van azonban néhány általános szabály, mely minden képalkotó vizsgálatra készül­ve megfogalmazható:

Tájékozódjon, hogy szükséges-e va­lamilyen előkészület a vizsgálat előtt (pél­dául CT-vizsgálat előtt általában azt kérik, hogy 6 órával előtte már ne étkezzen).

Amennyiben valamilyen nem várt ok miatt nem tud megjelenni a vizsgálaton, ezt időben jelezze (pl. telefonon, e-mail­ben) a vizsgálatot végző intézmény felé.

Ha korábban már volt hasonló vizs­gálata, akkor azok képi és írásos dokumen­tációját (CD, írásos lelet stb.) feltétlenül vi­gye magával a vizsgálatra, hogy a leletező orvosnak módja legyen összehasonlítani a jelen állapotot a korábbival.

Időben érkezzen a vizsgálatra. A be­utalón sok esetben feltüntetik, mennyivel az előjegyzett időpont előtt kell megjelen­nie. Ha ilyen információ nem szerepel a be­utalón, akkor általános szabályként kb. 15 perccel a tényleges vizsgálati időpont előtti megjelenés javasolt. Így elegendő idő áll rendelkezésére az adminisztratív teendők elintézésére, kiemelten a vizsgálathoz való beleegyező nyomtatvány áttanulmányozá­sára és aláírására.

Feltétlenül jelezze a vizsgálat előtt, ha korábbi hasonló vizsgálat során valami­lyen nem kívánt jelenség következett be, például a kontrasztanyag túlérzékenységi reakciót váltott ki önnél.

Orvosával jó előre beszélje meg, mi­kor kell megjelennie kontrollvizsgálaton a képalkotó vizsgálati lelet megvitatása és a további teendők elbírálás végett. Ez eset­ben is igaz, hogy pontosan érkezzen, illetve távolmaradását előre jelezze. Ha negatív leletet kapott kézhez, ez nem jelenti szük­ségképpen azt, hogy a kivizsgálás lezárult, és abból saját elhatározásából kiléphet.

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.