A 2022-es év 20 legnagyobb forgalmú gyógyszeripari vállalata – 1. rész (Áttekintés, Pfizer)

Áttekintés: A 2022-es év gyógyszeripari jellegzetességei, sajátosságai

A 2022-es lista ismertetése előtt megjegyzendő, hogy a gyógyszeripar történetében először fordult elő, hogy egy vállalat éves árbevétele átlépje a 100 milliárd dolláros álomhatárt. Ezt a mérföldkövet listánk első helyezettje, a Pfizer teljesítette, és ebben főszerepet kaptak a COVID-19 elleni készítmények: a BioNTech céggel közösen fejlesztett vakcina, a Comirnaty 37,8 milliárd, az orálisan adagolható antivirális készítmény, a Paxlovid pedig 18,9 milliárd dollárt hozott a konyhára. Ha a Pfizer forgalmát a COVID-19 elleni gyógyszerek nélkül állapítanánk meg, 43 millió dollárt kapnánk, ami nagyjából megfelelne a vállalat járvány előtti bevételeinek: a cég 2018-ban 40,8, 2020-ban pedig 41,6 milliárd dollárt kasszírozott.

Tavalyi eredményével a Pfizer letaszította trónjáról a listát tíz évig vezető Johnson & Johnsont, bár előnye ezen a szinten nem hatalmas, hiszen a J&J a 2021-es 93,8 után a tavalyi évet 94,9 milliárd dolláros forgalommal zárta. Igaz azonban, hogy a J&J árbevételébe nem csak gyógyszerek, hanem általános egészségipari készítmények is beleszámítanak, és ha az óriáscég a jövőben a tervek szerint leválasztja ezt a Kenvue névre keresztelt üzletágat, 15 milliárd dollárral mutat majd kevesebbet a főkönyv.

Eltarthat egy darabig, amíg valamelyik vállalat ismét megugorja a 100 milliárd dolláros álomhatárt, mivel ágazati szakértők a COVID-termékek forgalmának erőteljes visszaesését prognosztizálják a következő évekre - így például a Pfizer előrejelzéseiben is 67-71 milliárd dolláros árbevétel szerepel a 2023-as évre.

Érdekesség, hogy 2021-hez képest a Pfizer 23%-os forgalomnövekedése a top 20-as listánk helyezettjei közül a második legnagyobb. Ebben a tekintetben a bajnok a Novo Nordisk; 26%-os árbevétel-bővülése a diabétesz és az obezitás kezelésére fejlesztett készítményei sikerének (Ozempic, Wegovy) köszönhető. Bővülés tekintetében feltétlenül megemlítendő még a Merck (22%) és az AstraZeneca (18%), akik blockbuster gyógyszereik forgalmát tudták erőteljesen növelni. A Merck az onkológia egyik vezető készítményének a Keytrudának forgalmát bővítette 20,9 milliárd dollárra, de azért jól teljesített a COVID elleni orális szer, a Legavrio is (5,7 milliárd dollár). Az AstraZeneca forgalma összességében 2,2 milliárd dollárral nőtt, amely a rövid életű COVID-antitestnek (Evushield), valamint blockbuster szereinek (Calquence, Farxiga és Ultomiris) köszönhető.

A 4. helyezett Merck után az AbbVie következik a sorban, továbbra is a teljes árbevételének 35,6%-át adó Humirára támaszkodva, melynek tavalyi forgalma 21,2 milliárd dollár volt. Az AbbVie és a Merck helyzete hasonló, mivel a Keytruda 35,2%-kal részesedett a Merck árbevételéből.

Mindössze két olyan vállalat található a listán, melynek forgalma a tavalyi évben jelentős csökkenést mutatott: a GlaxoSmithKline (-11%) és a BioNTech (-9%). A GSK esetében ez technikai jellegű: a Haleon általános egészségipari divízió leválásával indokolható (ugyanilyen lépésre készül a fentebb említett Johnson & Johnson), ami 13,4 milliárd dolláros kiesést jelent a cég főkönyvében - ha viszont a Haleon árbevételét még mindig a GSK forgalmához számítananánk, a cég szép növekedést könyvelhetne el. A BioNTech egy teljesen más történet, mivel egyetlen termékük, a Pfizerrel közös Comirnaty vakcina eladásai a pandémia visszahúzódásával értelemszerűen csökkenést mutatnak.

Kisebb árbevétel-visszaesést láthatunk még három további vállalatnál, így a Novartis (-2%), a Bristol Myers Squibb (-0,5%) és a Gilead Sciences (-0,1%) sem tudta növelni forgalmát 2021-hez képest, de ezzel együtt is a top 20-as lista tagjai maradtak. Nem így a Viatris, amely 9%-os forgalomcsökkenésének következtében kipottyant a top 20-ból, ráadásul náluk a visszaesés már 2020-ban megkezdődött, amit nem sikerült csillapítani. Helyette a Merck KGaA lépett fel a listára egy 13%-os forgalomnövekedéssel.

Megjegyezzük még, hogy a lista összeállításakor és a helyezések eldöntésekor csak a cégek gyógyszeripari szegmenseinek árbevételét vettük figyelembe. (Például a Bayer mezőgazdasági vagy a Merck KGaA elektronikai üzletágainak forgalma nem került beszámításra). Az éves árbevételt minden egyes esetben amerikai dollárban (USD) adtuk meg, azon cégeknél pedig, akik más pénznemben készítették el üzleti jelentésüket, az éves átlagos árfolyammal számoltunk.

A COVID-19 vakcinák iránti egyre csökkenő kereslet sem volt elegendő ahhoz, hogy a Pfizer 2022-es forgalmi adatai ne növekedjenek hatalmas mértékben. Ezzel a Pfizer át is vette a lista első helyét a Johnson & Johnsontól, ráadásul a 100,3 milliárd dolláros árbevétel nem csak a cég történetében, hanem a gyógyszeripari vállalatok között is mindenkori rekordnak számít. Az első hely azonban nem tűnik örök életűnek, mivel a 2023-as forgalomra már szerényebb számokat valószínűsítenek a szakértők. Ez nem is csoda, mivel a Pfizer és a BioNTech közös készítménye, a Comirnaty mRNS vakcina 2022-ben is 37,8 milliárd dolláros forgalmat generált (felülmúlva a 2021-es 36,8 milliárdot), a Paxloviddal pedig 18,9 milliárd dollárt kasszíroztak, de ez a jövőben fenntarthatatlannak ígérkezik. A Pfizer ugyan még mindig nem jelentette be, hogy mi lesz a Comirnaty és a Paxlovid szabadpiaci ára azt követően, hogy az Egyesült Államokban a két készítmény állami beszerzés helyett kereskedelmi forgalomba kerül - ezt a döntést óriási médiafigyelem kíséri. Októberben egy befektetők számára rendezett eseményen a Pfizer szóvivője 110 és 130 dollár/oltás körüli árat emlegetett, míg az állami beszerzéseknél a cég júniusban 30,48 dolláros árat számított fel (és már ez is jelentős emelésnek számított, mert 2021 júliusában 24 dollárért, 2020-ban pedig 19,5 dollárért vásárolt a Pfizer-BioNTech tandemtől az amerikai kormány). A kereskedelmi forgalomban meghatározott árnál minden bizonnyal figyelembe veszik majd több más oltóanyag árát is, és ezek alapján a 110-130 dollár közötti szint nem számítana kiugrónak: kicsit drágább lenne ugyan, mint például a CVS influenza vakcinája (50-95 USD), de kevesebbe kerülne, mint a jelenleg forgalomban lévő Pneumovax (141 dollár) vagy a hepatitisz (145 USD), a meningitisz (179 USD) a bárányhimlő (205 USD) vagy a HPV (265 USD) oltások. Persze ilyenkor mindig teret kap a médiában több olyan nyilatkozat, amely a vállalatot elítéli a magas árak miatt, és ebben jelen esetben sem volt hiány: Massachusetts és Vermont államok kormányzói egyaránt “vegytiszta, halálos kapzsiság” címkével illették a 110-130 dollár közöttire tervezett árat, ráadásul felemlegették azt is, hogy azok után adná drágán az oltóanyagot a Pfizer, hogy az előző években tízmilliárdokat keresett a vakcinákon.

A COVID-19 elleni oltóanyagok ára körüli médiafigyelem mellett idén a Pfizer egyike volt annak a sok vállalatnak, amelyek a Zantac nevű gyomorégés elleni gyógyszer rákkeltő hatása miatt indított perekbe keveredtek, de két fronton is sikerült pozitív előrelépést elérni. Az első az volt, hogy tavaly decemberben egy amerikai kerületi bíró mintegy 50 ezer szövetségi keresetet elutasított, miután megállapította, hogy az állítások alapjául szolgáló tudományos eredmények nem voltak megalapozottak. A másik pedig, hogy néhány héttel később a Pfizer és a Sanofi egy kaliforniai bíróságon peren kívüli egyezséget kötött, ám ennek pénzügyi feltételeit nem hozták nyilvánosságra.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

The top 20 pharma companies by 2022 revenue