A 2022-es év 20 legnagyobb forgalmú gyógyszeripari vállalata – 4. rész (AstraZeneca, GSK, Takeda, Eli Lilly)

Az egy éven át húzódó, de végül sikeresen befejezett Alexion felvásárlással a brit gyógyszergyártó története során először lépte át a 40 milliárd dolláros árbevételt (mégpedig jócskán). Ezzel megvalósult Pascal Soriot elnök-vezérigazgató nagyívű ambíciója, amit még 2014-ben vázolt fel, amikor a Pfizer felvásárlási ajánlatot tett az akkor még adósságokban úszó vállalatra. Az Alexion ritka betegségekkel foglalkozó divíziója 7,1 milliárd dollárt hozott az AZ konyhájára, ami kiváló eredménynek számít. Megjelentek azonban már azok a riválisok, akik komoly versenytársai lehetnek az Alexion C5 komplement készítményeinek, így a Solirisnek (ekulizumab) és az Ultomirisnek (ravulizumab): ilyen például a Novartis iptakopán és a Roche krovalimab hatóanyaga. Ezen felül az anti-FcRn antitest gyógyszerosztály is komoly versenytárs lehet myasthenia gravis indikációban, mint például az Argenx készítménye, a Vyvgart (efgartigimod-alfa) vagy a Johnson & Johnson késői vizsgálati fázisban járó nipokalimab hatóanyaga.

A 2022-es évben az AstraZeneca forgalomnövekedésének motorja az SGTL2-gátló Farxiga volt, amelynek árbevétele a szívelégtelenség és krónikus veseelégtelenség indikációkkal bővülve 46%-kal, 4,4 milliárd dollárra ugrott. Kétszámjegyű növekedési ütemet ért még el az EGFR célpontú tüdőrákgyógyszer, a Tagrisso (ozimertinib), a PD-L1 gátló Imfinzi (durvalumab), valamint a BTK-gátló Calquence (akalabrutinib). A meglehetősen hányattatott sorsú CTLA-4 gátló Imjudo (tremelimumab) októberben végre megkapta az FDA engedélyt hepatocelluláris karcinóma indikációban. Rossz hír viszont, hogy a PARP-gátlók gyógyszerosztályát körülvevő aggályok miatt egyelőre a levegőben lóg az Egyesült Államokban a Lynparza (olaparib) Merck-kel közösen beterjesztett indikációbővítése prosztatarák javallatra.

Kitüntetett szerepet kapnak az AstraZeneca kutatásaiban az antitest-gyógyszer konjugátumok, ahol a Daiichi Sankyóval közösen piacra dobott Enhertu (trasztuzumab deruxtekán) számít zászlóshajónak. Az ASCO 2022 konferencián vastapsot kapott az Enhertu bemutatása, és kicsit később úttörőnek számító FDA jóváhagyást is kapott a készítmény alacsony HER-2 szintet mutató előrehaladott emlőrák kezelésében. Az SVB Securities elemző cég szerint csak az alacsony szintű HER-2 emlőrák indikációban 4,6 milliárdot kaszálhat a készítmény 2030-ra. Szintén a Daiichival közösen fejleszti az AstraZeneca a TROP2 célpontú antitest-gyógyszer konjugátumot, a datopotamab deruxtekánt tüdő- és emlőrák indikációkban, ahol a Gilead Sciences készítménye, a Trodelvy (szacituzumab govitekán) lesz a legnagyobb vetélytárs. Szintén emlőrák indikációban bizonyult sikeresnek egy fázis III. vizsgálat az orálisan adagolható SERD gyógyszer, a kamizesztrant esetében, itt azonban majd a Menarini készítményének, a már FDA engedéllyel rendelkező Orserdu-nak (elakesztrant) a nyomába kell majd eredni.

Az AstraZeneca jó kutatási eredményeit, jól húzó blockbuster szereit és a fényes jövőt együtt túl szépnek is találhatnánk, ha valami nem rondított volna bele a 2022-es összképbe. Ez pedig Kína, mivel az óriási piacon várt kétszámjegyű növekedés az innovatív és generikus gyógyszerek árának csökkentése miatt elmaradt, így 4%-os csökkenéssel, 5,8 milliárd dolláron állt meg a tavalyi forgalom.

A brit gyógyszercég háza táján számos jelentős változás történt 2022-ben: egyrészt teljes nevük helyett a GSK rövidítés vált hivatalossá, másrészt Haleon néven hivatalosan is kivált a vállalatból a kommerciális egészségipari termékeket forgalmazó divízió. Ennek örvén látszólag jelentősen, csaknem 5 milliárd dollárral csökkent a GSK árbevétele, valójában azonban a bent maradó gyógyszer divízió 13%-os forgalomnövekedést könyvelhetett el. A bővülés motorja egyértelműen a Shingrix herpesz zoszter vakcina volt, amelynek értékesítése 60%-os növekedést mutatott. Jól teljesített a HIV üzletág is, amely a Dovato (dolutegravir és lamivudin) és a Cabenuva (kabotegravir és rilpivirin) készítményeknek köszönhetően 12%-kal, 6 milliárd dollár környékére tornászta fel az eladásokat.

Jó évet zártak a COVID gyógyszerek is, itt különösen a Vir Biotechnology céggel közösen forgalmazott Xevudy (szotrovimab) vitte a prímet 2,5 milliárd dolláros árbevétellel, ám az amerikai piacon lejárt a szer engedélye, és a GSK már be is szüntette az együttműködést a Virrel.

Bár a GSK portfólióján belül nem képvisel kimondottan jelentős arányt az onkológiai divízió, a 17%-os forgalomnövekedést megsüvegelendő - ez elsősorban a petefészekrák elleni Zejula (niraparib) érdeme.

A jövőt illetően a Sierra Oncology 1,9 milliárd dolláros felvásárlásával megszerzett momelotinib JAK-gátló adhat reményt a GSK-nak - itt júniusban várható az FDA engedély megszerzése mielofibrózis indikációban. Jól muzsikál a fázis II. klinikai vizsgálatokban a PD-1 gátló Jemperli (dosztarlimab) is, amely nem-kissejtes tüdőrák indikációban jobb eredményeket mutatott a Merck Keytrudájánál is.

A termékfejlesztésen és felvásárlásokon kívül a GSK is belekeveredett a gyomorégés elleni Zantac perébe, és ezek a peres eljárások a pillanatnyi kedvező döntések ellenére hosszan elhúzódhatnak.

A 2022-es évben elkönyvelt 13,7%-os forgalomnövekedésnek köszönhetően a Takeda nagy reményekkel vághat neki az idei esztendőnek, mert habár két fontos szer szabadalmi védettsége is lejár az idén, van egy nagyon reményteljes új készítményük.

A tavalyi év krónikájában talán a legfontosabb fejlemény, hogy több mint egy évtizedes fejlesztőmunka gyümölcseként piacra került a cég dengue-láz elleni vakcinája, a Qdenga, amely augusztus folyamán Indonéziában, a világ legtöbb dengue-lázas esetet jelentő országában kapta meg először az engedélyt. Ezt követte decemberben az európai jóváhagyás, ám az Egyesült Államokban az FDA még ül egy kicsit a papírokon. A Qdengától a Takeda évi 1,6 milliárd dollár körüli árbevételt vár a termék életciklusának csúcsán.

A vállalat 2022-ben dobta piacra új készítményét, a Livtencityt (maribavir), amely a transzplantáció utáni citomegalovírus-fertőzés kezelésére használatos. Piacra került az Exkivity (mobocertinib) is EGFR exon 20 inszerciós mutációt hordozó, lokálisan előrehaladott vagy áttétes nem-kissejtes tüdőrák kezelésére. Jelentős forgalomnövekedést mutatott tavaly még a colitis ulcerosa és Crohn-betegség kezelésére szolgáló Entyvio (vedolizumab), valamint a nem kissejtes tüdőrák elleni Alunbrig (brigatinib).

A 2023-as év sorsfordító lehet a vállalat számára, mivel két fontos készítményük, a Vyvanse (liszdexamfetamin) ADHD-gyógyszer és a Gattex (teduglutid) rövidbél-szindróma (SBS) elleni gyógyszer is generikus konkurenciával fog szembenézni, mivel idén elveszítik az amerikai piaci kizárólagosságot. A Takeda gasztrointesztinális divíziója azonban az új termékek révén felkészült arra, hogy behozza a Gattex csökkenő forgalma miatti bevételkiesést. Ez a portfólió már tavaly 11%-kal nőtt a Crohn-gyógyszer Entyvio (vedolizumab) és a Crohn-betegséggel összefüggő perianális fisztulák kezelésére szolgáló Alofisel (darvadsztrocel) szereknek köszönhetően. Az Entyvio önmagában 17,4%-os forgalomnövekedést könyvelhetett el 4,07 milliárd dolláros árbevételével.

A 2022-es esztendő az átmenet éve volt az Eli Lilly számára: a COVID-19 antitestek forgalma az év végére visszaesett, viszont a vállalat fő gyógyszereinek árbevétele szépen növekedett. Így tett a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére javallott Trulicity (dulaglutid), amely 15%-os növekedéssel 7,44 milliárd dollárt hozott, a cég onkológiai készítménye, a Verzenio (abemaciklib) forgalma pedig 84%-kal, 2,48 milliárd dollárra ugrott.

Voltak azonban jelentős veszteségek is: az Alimta (pemetrexed) régi rákgyógyszer eladásai több mint felére estek vissza a generikus gyógyszerek miatt, és a COVID-19 elleni Olumiant felhasználása is lelassult, ami szintén a bevételek csökkenését eredményezte.

Az új, jövőbeni reményt adó készítmények közé tartozik a donanemab Alzheimer-kór elleni hatóanyag, a köpenysejtes limfóma kezelésére szolgáló pirtobrutinib, a colitis ulcerosa kezelésében vizsgált mirikizumab, valamint az atópiás dermatitisz elleni lebrikizumab. Ezeken kívül a vállalat a Mounjaro (tirzepatid) diabétesz elleni szer bevezetésének korai szakaszában van, és még az idén várják az FDA-tól az obezitás kezelésére vonatkozó jóváhagyást.

Ami a donanemabot illeti, a Lilly januárban rossz híreket kapott: az FDA közölte, hogy nem fogja gyorsított engedélyezési eljárás keretében engedélyezni a készítményt, így a vállalat kénytelen a hagyományos utat választani a piacra jutáshoz. A Lilly továbbra is folytatja azt a fázis III. vizsgálatot, amelynek eredményei a második negyedév végére várhatóak, így a szer lehet, hogy csak 2024-ben kap majd engedélyt.

Az új gyógyszerek bevezetései mellett március elején nagy hullámokat vert az Egyesült Államokban, hogy az Eli Lilly 70%-kal csökkentette a legnépszerűbb inzulinok listaárát, és egy olyan programot is bevezetett, amely 35 dollárban maximálta betegek által zsebből fizetendő költségeket. A Lilly legfőbb riválisai, a Novo Nordisk és a Sanofi később hasonló lépéssel reagáltak.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

The top 20 pharma companies by 2022 revenue