A felső pánendoszkópia biztonságossága és haszna akut myocardialis infarktusban

Célkitűzés.
Az akut myocardialis infarktusban (AMI) végzett felső pánendoszkópia (oesophago-gastro-duodenoszkópia [EGD]) biztonságosságának és hasznának megállapítása.

Módszerek.
Azoknak a 2004 januárja és 2006 áprilisa között akut szívinfarktuson átesett betegeknek az adatait dolgoztuk fel, akik az ezt követő 4 héten belül különböző indikációk miatt EGD-re kerültek. A demográfiai adatok mellett rögzítettük az endoszkópia indikációit, eredményét és szövődményeit. A kimenetel főbb paraméterei az AMI-ban alkalmazott endoszkópia biztonságossága és haszna voltak.

Eredmények.
A 85 AMI-n átesett betegnél összesen 87 EGD-re került sor. Közülük 70 személynél (83%) nem ST-elevációs, 15-nél (17%) ST-elevációs infarktust észleltek. Az AMI és az EGD között eltelt idő átlagosan 6±1,8 nap volt. A beavatkozás indikációját 38 esetben (44,7%) a felvételkor jelentkező haematemesis és/vagy melaena, 27 betegnél (31,8%) antikoagulációs kezelés kezdete után észlelt haematemesis és/vagy melaena képezte. Gyomorfekély/ erózió 30 esetben (34%), oesophago-gastricus varix 20 esetben (22%), erozív oesophagitis 17 (20%), duodenalis ulcus 11 betegnél (13%) igazolódott. Az EGD 88%-ban bizonyult diagnosztikusnak. A vérzés tekintetében fokozott rizikójú elváltozások ellátására 26 betegnél (30%) történt endoszkópos intervenció. EGD-vel összefüggésbe hozható haláleset nem volt, de 14 betegnél ismételt vérzés jelentkezett. Összesen 21 beteg vesztette életét. Közülük heten tartoztak abba a 14 fős csoportba, akiknél újbóli vérzés (50%) jelentkezett, és tizennégyen abba, akik közt ilyen nem fordult elő (p=0,008). Tizennégyen szorultak gépi lélegeztetésre, körükben a halálozási arány 43% (6/14), szemben a nem lélegeztetett betegekkel, akiknél ugyanez 17% (15/88) volt (p=0,027).

Következtetések.
Az EGD biztonságos és hasznos eljárás a heveny szívinfarktusos betegeknél előforduló gasztrointesztinális vérzés diagnosztikájában és ellátásában, és lehetővé teszi az antikoagulációt illető döntéseket is. Az újbóli vérzés és a gépi lélegeztetés igénye ezen betegek körében kedvezőtlen prognosztikai tényező.