A gyermekkori elhízás megjósolható
Spanyol kutatók az Európai Gyermekgyógyász Endokrinológusok Kongresszusán ismertették, hogy az alfa-defenzin peptid szintjének emelkedése gyermekkorban előre jelzi a prepubertás időszakában észlelhető elhízást.
Világszerte mind több a kövér ember, és igen nagy a kövér gyermekek száma is. Ez a szám folyamatosan nő: az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint a 2–5 éves gyermekek 13,9%-a, a 6–11 évesek 18,8%-a, a 12–19 évesek 17,4%-a sorolható a súlytöbblettel élők közé.
A helyzet nálunk sem jobb, annak ellenére sem, hogy a hazai elszegényedés fokozódása következtében igen sok gyermek éhezik. Hazánkban tíz esztendő (1984–1994) alatt az elhízott gyermekek aránya 12%-ról 16%-ra növekedett. Ez azért is rossz hír, mert a kövér gyermekek 25–80%-a kövér felnőtté válik, akik azután 30–60%-kal nagyobb valószínűséggel betegszenek meg kardiovaszkuláris kórképekben, illetve cukorbetegségben.
Gyermekgyógyásznak és szülőnek egyaránt nagy előnyt jelentene, ha 5-6 esztendős életkorban tudnák, melyik gyermek esetében kell számítani arra, hogy 10-11 éves korában többletsúlyt halmoz fel és hasi zsírszövet fölrakódásával kell küszködnie. Dublinban tartották a European Society for Pediatric Endocrinology idei konrgresszusát, ahol Ann Prats-Puig, a spanyolországi Girona egyik kutatóintézetének munkatársa ismertette csoportjának eredményeit ezzel a témával kapcsolatban.
Az emberi szervezet már gyermekkorban termel alfa-defenzin antimikrobiális peptideket. „Az alfa-defenzinek és baktériumpermeabilitást növelő fehérjék koncentrációjának emelkedése új jelzője lehet a gyermekkori obezitásnak – mondotta az előadó. – A hatéves gyermek szervezetében az alfa-defenzinek megnövekedett koncentrációja arra utal, hogy a 10 esztendős, prepubertásba kerülő gyermek hízni fog, és abdominális zsír fölhalmozódására kell számítani.”
A munkacsoport 250 panaszmentes fehér bőrű gyermeket vizsgált (50% lány, 21% túlsúlyos), akik hétévesek voltak. Megmérték a plazmában az alfa-defenzin és a bakteriális permeabilitást növelő fehérje (BPI) szintjét, valamint a testtömegindexet, a csípőkörfogatot, a szisztolés vérnyomást, a carotis intima-media vastagságot (CIMT), az inzulinrezisztenciát és a nagy molekulatömegű adiponektint (HMWA).
A magasabb alfa-defenzin-koncentráció párhuzamos volt a rosszabb kardiometabolikus profillal, pozitív kapcsolatot mutatott a testtömegindexszel, a csípőkörfogattal, a vérnyomással, a CIMT-értékkel, negatív korrelációban állt a HMWA-val. Az évekkel később megismételt vizsgálat során csak a hétéves korban mért alfa-defenzin-plazmakoncentráció volt párhuzamos a megnőtt testtömegindexszel (p =0,002) és a csípőkörfogattal (p =0,001) a 10 éves gyermekeknél. „A vizsgálat jelentősége, hogy új diagnosztikus technika kifejlesztésére ad lehetőséget azok korai kiszűrésére, akik kövérségre, később pedig kardiovaszkuláris betegségekre hajlamosak” – foglalta össze Dr. Prats-Puig.
