A Helicobacter pylori javíthatja a cukoranyagcserét
Úgy tűnik, a Helicobacter-fertőzés káros vagy kedvező hatása attól függ, milyen interakció alakul ki a baktérium genetikai szerkezete és a fertőzést hordozó állat vagy ember immunválasza között.
A szakértők szerint ez a bélbaktérium 116 000 éve költözött az emberi gyomor-bél rendszerbe, és azóta élünk vele, különös kapcsolatban. Ez a kapcsolat határozottan szoros: amikor 1983-ban fölfedezték a spirális baktériumok jelenlétét a gyomorhurutos betegek gyomornyálkahártyájának felszínén, ezt az együttlétet minden második emberre érvényesnek találták.
Azóta az is kiderült, hogy a Helicobacter-fertőzöttség a fejlődő országokban 80–90%-os. Nálunk a felnőttek mintegy 50–60%-a baktériumhordozó. A baktérium a gyomorhuruttól a fekélybetegségen át szerencsétlen esetben a gyomorrákig kapcsolatba hozható a különböző súlyosságú emésztőrendszeri betegségekkel. A nyombélfekély miatt kezeltek 90–95%-a Helicobacter pylori-pozitív.
Az Egyesült Államokban most a Virginia Tech immunológusai a Josep Bassaganya-Riera vezetésével végzett vizsgálatukban azt találták, hogy ez a baktérium különös, kettős szerepben egyensúlyoz az emberi gyomor ökoszisztémájával és a testsúly, valamint a glükóztolerancia szabályozásával.
„A H. pylori-fertőzés, mely minden második felnőttet érint, különös módon sokszor a legfertőzöttebbekben nem okoz kimutatható betegséget, ugyanakkor segíthet a krónikus gyulladásos, allergiás vagy autoimmun kórfolyamatok leküzdésében – hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. – Vizsgálatunk az első, mely bizonyította, hogy a gyomor H. pylori-fertőzöttsége az elhízás és a cukorbetegség egérmodelljében is kedvező hatású.”
A tanulmányt a PLOS One folyóirat közölte. A kísérlet tanúsága szerint a baktériummal fertőzött egereknél az inzulinrezisztencia kisebb mértékű volt, mint nem fertőzött társaiknál, vagy azoknál az egereknél, amelyek a H. pylori lényegesen virulensebb törzsét hordozták. A kutatók véleménye az, hogy a fertőzés káros vagy kedvező hatása attól függ, milyen interakció alakul ki a baktérium genetikai szerkezete és a fertőzést hordozó állat vagy ember immunválasza között.
„Eddig nem volt magyarázat arra, hogy a H. pylori évezredekkel ezelőtt miért kolonizálta az emberek gyomrát. Új eredményeink arra utalnak, hogy a baktériumnak fontos anyagcsere-tulajdonságai vannak, melyek az emberi cukorbetegséget javíthatják, és amelyeket az embernek nem sikerült kifejleszteni” – nyilatkozta Bassaganya-Riera professzor.
Ha a H. pylori-fertőzést igazolták, az orvosok a baktérium kiirtására törekednek. Erre többféle antibiotikum és savgátló gyógyszer létezik. Az új vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy diagnosztikus tévedés esetén a kezelés elpusztíthatja a kedvező hatású baktériumokat is, ezáltal közvetlenül föllobbanthat egész sor kórképet, fokozva az allergiás folyamatokat, gyulladásos bélbetegségeket vagy az asztmát, és kedvezőtlenül befolyásolva az elhízást.
A gyomorbaktérium fekélyt, sőt esetleg malignus daganatot okozó tulajdonsága mellett szignifikánsan javíthatja a glükózhomeosztázist egérben. Ennek mechanizmusát további vizsgálatokkal kell tisztázni, de az eddigi adatok arra utalnak, hogy makrofágok és zsírszöveti regulatorikus T-sejtek (Treg) jutnak be a fehér zsírszövetbe.
