A kapszulás enteroszkópia és más vizsgálóeljárások költséghatékonyságának összehasonlítása az ismeretlen eredetű gasztrointesztinális vérzések diagnosztikájában

  Bevezetés
  Egyre több adat szól amellett, hogy a vékonybél-nyálkahártya sérüléseinek kivizsgálására az elsőként választandó módszer a kapszulás enteroszkópia (KE). Több tanulmány igazolta, hogy ebben a tekintetben a KE más vizsgálómódszerekhez képest a legnagyobb előnnyel rendelkezik [1–4]. Az ismeretlen eredetű gasztrointesztinális (GI) vérzések okának kiderítésében a KE legalább olyan eredményes, néha pedig sokkal hatékonyabb, mint a push-enteroszkópia, hatékonysága 55–70% [5–10]. Klinikai előnyeit némiképp mérsékli (1) a kapszula lehetséges, bár ritka elakadása, ami endoszkópos vagy műtéti eltávolítást igényel [11], (2) az ellenjavallatok és (3) a költségek. E tényezők miatt felvetődik, hogy a nem invazív módszer klinikai előnyei költséghatékonysággal is párosulnak-e.
   Vizsgálatunk célja az volt, hogy az ismeretlen eredetű gasztrointesztinális vérzések (obscure gastrointestinal bleed: OGIB) kivizsgálásában, a klinikai gyakorlatban hasonlítsuk össze a KE költséghatékonyságát más diagnosztikus eljárásokéval.

  Módszerek
  Olaszország kilenc kórházában 2003 januárja és 2005 októbere között ismeretlen eredetű gasztrointesztinális vérzés miatt kezelt betegek körében végeztünk retrospektív kohorszvizsgálatot. A résztvevő intézmények között egyetemi, oktató- és közkórházak is szerepeltek. A betegek kivizsgálása két alternatív diagnosztikai úton folyt: az egyiken kapszulás enteroszkópiát, a másikon más eljárásokat alkalmaztak. A betegek adatait – elsősorban a diagnosztikus és terápiás módszerekkel kapcsolatban – részletes kérdőívek foglalták össze.