A köszvény a legelterjedtebb ízületi gyulladás, az Egyesült Királyságban a lakosság mintegy 2,5%-át, az Egyesült Államokban 3,9%-át érinti. Jellemzője a szérum megemelkedett húgysav-szintje, és a nátriumurát kristályok lerakódása a szervezet különböző szöveteibe és ízületeibe. A kristályok lerakódása következtében szörnyen fájdalmas rohamok keletkeznek a perifériás ízületekben. Bár a köszvényt tradicionálisan egy inkább intermittáló gyulladásos állapotnak tartották, a legújabb ultrahang vizsgálatok szerint az akut rohamok között is egy állandó, szubklinikai gyulladás van jelen. Feltételezik, hogy a folyamatosan fennálló gyulladás és a hiperurikémia együttese – akár szinergista módon is - elősegítheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását. A húgysav kristályok lerakódnak az érfalakban, ami a neutrophil granulociták és a trombociták aktivációjához, gyulladásos mediátorok kibocsájtásához vezet, melynek következtében kardiovaszkuláris károsodások lépnek fel. A folyamatban a tumornekrózis faktor-alfa, az interleukin-1, a C-reaktív protein, a nitrogén-oxid, és egyéb összetevők vesznek részt.

A köszvény és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggést kutató epidemiológiai vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak: egyesek vizsgálatok szerint szignifikáns az összefüggés, mások viszont nem láttak semmilyen kapcsolatot. Jóval kevesebb adat szól a köszvény és a cerebrovaszkuláris-, valamint a perifériás érbetegségek közötti összefüggésekről. A köszvénnyel gyakran együtt járó egyéb vaszkuláris kockázati faktorok (hipertónia, obesitas) jelentősége jól ismert, de magáé a köszvényé kevésbé. Ráadásul, a régebben elvégzett vizsgálatok leginkább a szakorvosokhoz került, súlyosabb esetekről szólnak, és nem a háziorvoshoz forduló általános populáció adatait tartalmazzák.

Az Annals of Rheumatic Diseases folyóirat 2014. augusztus 27-én közölte online egy olyan vizsgálat eredményét, mely szerint a köszvényes betegek – különösen a nők – körében magasabb a vaszkuláris betegségek kockázata. Dr. Lorna E. Clarson (Research Institute for Primary Care & Health Sciences at Keele University, U.K.) és mtsai szerint egyértelmű, hogy a „a köszvénybetegség prekurzorához, a hiperurikémiához úgy a koronáriabetegség, mint a stroke magasabb kockázata és megnövekedett halálozása társul”. Vizsgálatban felmérték a köszvénybetegség és a kardiovaszkuláris betegségek (CHD), a cerebrovaszkuláris betegségek (CVD), valamint a perifériás vaszkuláris betegségek (PVD) közötti összefüggéseket. A Clinical Practice Research Datalink adatbázisából 8 386 köszvényes beteg adatait emeltek ki, és életkor, valamint nem szerint a háziorvosi praxisból származó 39 766 beteg adataival hasonlították össze őket. Összehasonlításra csak 50 évnél idősebb, és semmilyen vaszkuláris betegségben nem szenvedő betegeket választottak ki. A köszvény kezdete utáni 10. évnél többváltozós Cox-regressziós módszerrel becsülték fel a kockázati arányokat (a HR-eket), természetesen beszámítva a nemet, a kiindulási életkort, a testtömeg indexet, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a Charlson-féle komorbiditási indexet, a hipertoniát, a hiperlipidémiát, a krónikus vesebetegségeket, a sztatinok és az aszpirin használatát is.

A követési idő alatt összesen 11 266 vaszkuláris esemény történt. A bármely vaszkuláris esemény kockázata köszvényes férfiaknál 1000 személy/évvel számolva 43,63 (41,55-45,77) volt, míg a nem köszvényes férfiaknál ez 33,70 (32,86-34,55) -nek adódott, ami hozzávetőlegesen HR 1,29-nek (1,22-1,36) felel meg. Köszvényes nőknél ugyanez 51,89-nek adódott (48,32-55,64), a nem köszvényes nők 33,41-ével összehasonlítva (32,15-34,71), ami durván HR 1,56-ot (1,44-1,69) jelent. A köszvényes nők körében következett be a legfeltűnőbb változás: a perifériás vaszkuláris betegségek (PVD) abszolút kockázata több mint kétszeresére nőtt, azaz 1000 beteg/évvel számolva 3,05-ről 7,09-re, ami nagyjából HR 2,35-nek (1,87-2,94) felel meg.     

Férfibetegek esetén a köszvénybetegség a bármilyen vaszkuláris történés kismértékű, de szignifikáns növekedését okozta (HR 1,06, 95%CI 1,01-1,012) a nem köszvényes férfiakhoz képest. Ezen belül a köszvényes férfiaknál kissé magasabb volt a CHD-k aránya (HR 1,08, 95%CI 1,01-1,15) és a PVD-k kockázata is ((HR, 1,18; 95% CI, 1,01 – 1,38). A CVD-k kockázata nem növekedett.

Köszvényes nők esetén viszont a bármilyen vaszkuláris történés 25%-al gyakoribb volt a nem köszvényes nőkhöz képest (HR 1,25, 95%CI 1,15-1,35). A bármilyen kardiovaszkuláris (CHD) történés kockázata szintén ilyen mértékben emelkedett (HR, 1,25; 95% CI, 1.12 - 1.39) és jelentősen emelkedett a PVD-k kockázata (1,89; 95% CI, 1,50 – 2,38), de a kutatók szerint nem emelkedett a cerebrovaszkuláris (CVD) megbetegedések kockázata. Ráadásul a köszvényes nőknél gyakrabban fordult elő angina és az átmeneti agyi keringészavar (transient ischemic attack, TIA), de a szívinfarktusok száma nem emelkedett.

A közlemény szerzői szerint annak ellenére, hogy a férfiakban a köszvény és a vaszkuláris betegségek is gyakoribbak, mégis a köszvényes nők eseteiben lehetett a vaszkuláris események kockázatának felszaporodását kimutatni. Az eredmények több klinikai teendőre világítanak rá, elsősorban arra, hogy a köszvény kezelését már az alapellátásban meg kell kezdeni, ez az Egyesült Királyságban minden negyvenedik embert, az USA-ban pedig kb. 8 millió embert érint. Nem csak a férfiakra kell figyelni, fel kell ismerni a nőbetegek fokozott kockázatait is. A köszvényes betegeknél keresni kell a perifériás érbetegségekre utaló jeleket.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News

2. Annals of Rheumatic Diseases

3. European Journal of Preventive Cardiology