A mediterrán diéta minden életkorban egészséges

A “Prevención con Dieta Mediterránea” teljes nevéből alkotott betűszó, a PREDIMED vizsgálat átlagosan öt évig tartott. A hétezernél is több résztvevő  induláskor egészséges, de kockázati tényezője szerint nagy rizikójú, 60-80 éves spanyol nő (57 %), illetve 55-80 éves spanyol férfi (43 %) volt.

A mediterrán étrend első csoportjába randomizált résztvevők sok, hidegen préselt extra szűz olivaolajat fogyasztottak, a másik csoportban lévők sok diót, mogyorót és mandulát ettek, a kontroll személyek zsírszegény étrenden voltak a vizsgálat végéig. A különleges étrendek betartásához a családok étkezési támogatás formájában rendszeresen megkapták az ételeket és dietetikusok segítettek az étkezés megfelelő kialakításában.

A PREDIMED eredményei azt mutatták, hogy az olivaolajban vagy csonthéjas magvakban (dió, mogyoró, mandula) gazdag étrenddel összehasonlítva a zsírszegény, de egyébként amerikanizált diéta szignifikánsan több infarktussal, szélütéssel vagy szív-és érrendszeri halálozással járt. Az adatok szerint  mediterrán étrenddel e halálesetek mintegy 30 % megelőzhető lett volna.

A spanyol vizsgálat során nyert adatokat sokan vitatták. A kizárólag mediterrán ország idős lakóin észlelt megfigyelések általánosítása valóban sok kritikai megjegyzést váltott ki: a szakértők közül számos dietetikus a kontroll csoport “zsírszegény” étrendjének összeállítását sem tartotta nem megfelelőnek.  

Bostonban, a Harvard Medical School munkacsoportja, Justin Yang vezetésével 780 amerikai tűzoltó étkezési szokásainak és egészségi állapotának összefüggését kutatta, cikküket a PLoS One közölte.

Azt vizsgálták, hogy az átlagosan 37 esztendős férfiak utolsó öt évben fogyasztott diétája milyen mértékben hasonlított a mediterrán étrendhez, milyen a testtömeg indexük, milyenek  a vérlipid értékeik és hogyan osztályozhatók kardiovaszkuláris kockázati tényezőik.  

A résztvevőket négy csoportba sorolták: az első csoportba sorolták azokat, akik étkezési szokásai a legjobban megfeleltek a mediterrán táplálkozásnak, a negyedikbe pedig azok kerültek, akik a legkisebb mértékben követték a mediterránnak nevezhető diétát.

A mediterrán étrendhez legközelebb álló táplálkozási szokásokat követőknek (1. csoport) 35 % - kal ritkábban volt metabolikus szindrómájuk: nem volt túlsúlyuk, nem volt magas a triglicerid vérszintjük, jobb volt a “jó” ( HDL-) koleszterin szintjük, nem volt magas vérnyomásuk és vércukor értékük.

Ezek a tűzoltók kevesebb cukros üdítőt ittak, kevesebb gyorséttermi ennivalót, viszont több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak és 43 %-kal ritkábban híztak, mint a másik véglethez tartozók. “A mediterrán étrend megsimertetését és elsajátítását segítő program még további kedvező hatásokat eredményezhet” – írta Yang és munkacsoportja.