A mosoly jót tesz a szívnek
Jó hatású a szívünkre, ha a stresszes időszakokban mosolygunk – hozza nyilvánosságra a Psychological Science című lap következő száma. Úgy tűnik, ezzel tudományos bizonyítást is nyert a „nevetve minden kibírható” életszemlélet.
A Kansas University két pszichológus kutatója, Tara Kraft és Sarah Pressman azt vizsgálta, miként befolyásolják a stresszes, feszült élethelyzetek átvészelését a mosoly különféle formái, illetve az, ha a stresszhelyzetben lévő személy tudatában van annak, hogy mosolyog. A mosoly ugyanis nemcsak pozitív gesztus a külvilág felé, hanem az érintettnek is segít a nehéz szituációk elviselésében.
A korábbi kutatások azt igazolták, hogy a mosoly a belső érzések kifejeződése, és a pozitív emócióknak hatása van a stresszre is. Kraft és Pressman munkája azonban úttörő jellegű abból a szempontból, hogy ők az elsők, akik a mosolyok különféle típusai szerint elemezték a stresszre gyakorolt hatást.
Szokványos mosoly és Duchenne-mosoly
A kutatók a mosolynak alapvetően két típusát különítik el: az egyik a szokványos mosoly, amikor csak a száj húzódik mosolyra, míg a másik a valódi vagy Duchenne-típusú mosoly, amikor a száj és szem körüli izmok is részt vesznek a mosoly kialakításában. (Utóbbit Guillaume-Menjamin Duchenne-ről nevezték el, aki elektrofiziológiai módszerekkel mutatta ki, hogy a valóban boldog mosolygás közben a száj és szem környéki izmokat is használjuk.)
Kraft és Pressman 169 önkéntest vont be legfrissebb kutatásába. A vizsgálat első (tanulási) fázisában a vizsgálatot végzők arra tanították meg a résztvevőket, miként tudnak semleges arckifejezést felvenni, illetve miként formáljanak szokványos mosolyt és Duchenne-féle mosolyt. Emellett az önkéntesek némelyikét arra is megkérték, hogy a szájukba helyezett pálcák segítségével hozzanak létre arcukon kényszermosolyt.
A vizsgálat következő fázisában a résztvevők többféle egyidejű tevékenységet igénylő (multi-tasking) feladatot hajtottak végre, miközben arcukon mindvégig a vizsgálatot végzők instrukciója szerinti mosoly volt.
A résztvevőknek olyan tevékenységeket kellett végezniük, melyek megemelik a stressz-szintet, ennek azonban az érintettek nem voltak tudatában. Az egyik tesztben például nem domináns kezükkel kellett követniük egy mozgó csillag útját a tükörben. A másik tesztben jeges vízbe kellett helyezniük a kezüket. A különböző feladatok közben a vizsgálatot végzők regisztrálták az önkéntesek szívfrekvenciáját.
Azt tapasztalták, hogy azon a vizsgálati alanyok esetében, akik mosolyogtak – és különösen azok, akik valódi vagy Duchenne-mosolyt formáztak – alacsonyabb volt a szívfrekvencia a stresszes tevékenységeket követően, mint azoknál, akik semleges arckifejezéssel végezték a feladatokat.
A kutatók szerint megfigyeléseik azt jelzik, hogy a stressz időszakában a mosoly segít enyhíteni a szervezet stresszválaszát, függetlenül attól, hogy a mosoly mögött ténylegesen is van-e boldogságérzés vagy sem.
