A petefészek áttéti tumorai, a szövettani diagnosztika problémái

A petefészek az egyik leggyakoribb helye az áttétképződésnek, a rosszindulatú daganatainak 3–40%-a metasztatikus eredetű. A primer tumor leggyakrabban – az esetek egyharmadában – vastagbél-kiindulású, azonban a gyomor-, az emlő- és az endometriumtumorok is gyakran adnak áttétet a petefészekbe. Az áttéti tumorok mind klinikai, mind szöveti megjelenésükben petefészek-kiindulású tumort utánozhatnak. Elkülönítésük a beteg onkológiai kezelése szempontjából döntő fontosságú. Azonban a diagnózis felállítása különösen nehéz lehet, amikor az áttéti folyamat hamarabb kerül felismerésre, mint a primer tumor. A petefészek elváltozásoknál gyakran indokolt intraoperatív fagyasztásos vizsgálatok során is komoly diagnosztikus kihívást jelenthet a primer vagy szekunder jelleg megítélése. Munkánkban 152, intézetünkben 2000 és 2014 között másodlagos petefészektumorként diagnosztizált esetet tekintettünk át. Legtöbbször, 58 esetben vastagbél-kiindulást igazoltunk, amit az emlő (33 eset), az endometrium (30 eset) és a gyomor (13 eset) tumorai követtek. Az áttéti jelleg megítélése a mucinosus és endometrioid tumorok esetén bizonyult a legnehezebbnek. A vastagbél- és gyomortumorok áttétei benignus vagy borderline cystadenoma morfológiáját is utánozhatták, ilyenkor a dignitás megítélése is problémát jelentett. Ezekben az esetekben a klinikai adatok ismerete és az immunfenotípus vizsgálata döntő fontosságú volt. Munkánk során ezen áttéti tumorok diagnosztikus nehézségeit foglaljuk össze, kitérve az intraoperatív fagyasztásos vizsgálatok nehézségeire is. Magyar Onkológia 59:205–213, 2015

Kulcsszavak: petefészek, áttét