Agyi katasztrófát is okozhat a rák?
Ha valakivel váratlanul közlik, hogy rákbeteg, jelentősen megnő annak kockázata, hogy az illetőt 1 hónapon belül agyi katasztrófa éri. A riasztó összefüggés leginkább a diagnózist követő 1 hónapban érvényesül, és függ a daganat elhelyezkedésétől.
Az agyi katasztrófa a kardiovaszkuláris halálozás egyik vezető oka, és az eredmények azt jelzik, hogy a rosszindulatú daganatok diagnózisa nem eléggé ismert ás figyelembe vett kockázati tényezője a szélütésnek, írják Babak B. Navi és munkatársai dolgozatukban, amit az Annals of Neurology közölt ez év elején.
A New Yorkban dolgozó munkacsoport, a National Cancer Institute programjából, a Surveillance Epidemiology and End Results (SEER) anyagaiból dolgozott. Ez a testület 1973-ban indult, és az USA területén összegyűjtötte valamennyi, rosszindulatú daganatos betegekkel foglalkozó központ adatait.
A munkacsoport tudományos igényességgel hivatkozik egy korábbi, svéd vizsgálatra, amely az ottani populációban kimutatta, hogy ha bármilyen jellegű rákbetegség diagnózisa ismertté vált a beteg előtt, az első 6 hónapban kétszeresére nőtt a szélütés gyakorisága. Ez a kockázat fél év után gyorsan csökkent, összhangban a SEER adataival.
A most megjelent tanulmány azt igazolta, hogy a rosszindulatú daganat diagnózisának közlése után a szélütés az első 3 hónapban lett a leggyakoribb, majd fokozatosan mérséklődött ez a gyakoriság. A daganatos betegek agyi katasztrófájának kockázatát azonos nemű és korú kontrollszemélyek adataival hasonlították össze.
A 3 havi kumulatív incidencia a tüdőrák esetében 5,1% vs. 1,2%, a hasnyálmirigy-karcinóma esetében 3,4% vs. 1,3%, a kolorektális rosszindulatú daganatok esetében 3,3% vs. 1,3% volt. A daganatos betegek és a kontrollszemélyek közötti különbség minden esetben erősen szignifikánsnak (p <0,01) bizonyult. A szélütés esélye emlőrák diagnózisára is szignifikánsan megemelkedett, bár kisebb mértékben (1,5% vs. 1,1%). Prosztatarák diagnózisa esetén a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns (1,2% vs. 1.1%, p =0,085). Az utóbbi malignitás megjelenésekor sem a vérzéses, sem az iszkémiás szélütés esélye nem bizonyult szignifikánsan magasnak.
Az agyi katasztrófa fokozott veszélyét a kutatók nem a médián nevelkedett laikus társadalom első gondolatával magyarázzák. Elképzelve a helyzetet, amikor egy önmagát egészségesnek tartó emberrel közlik, hogy esetleg halálos, esetleg nagy műtéteket, gyötrelmes kezeléseket igénylő betegségben szenved, átérezzük: a hír feldolgozása óriási stresszel jár, pszichésen rendkívül megterhelő, és könnyen juthatunk olyan következtetésre, hogy ez a tényező vezet egyes esetekben agyi katasztrófához. Nos, ez is szerepet játszhat az eseményekben, de a kutatók szerint kórélettanilag egyszerűbb oka is van a szélütések megszaporodásának. Már a rosszindulatú daganatok kialakulásának kezdetén fokozódik a véralvadás mértéke, és a hiperkoagulabilitás megnövekedett trombotikus kockázattal jár.
