Alzheimer-kór biomarker a vizeletben

A Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban november 30-án megjelent cikk szerzői azt találták, hogy a vizeletben a hangyasavnak – a formaldehid anyagcseretermékének - a szintje szignifikánsan magasabb volt az AD-ben szenvedő egyénekben, beleértve azokat is, akik szubjektív kognitív hanyatlást észlelnek, ami a betegség nagyon korai szakaszára utalhat.

Yifan Wang (Shanghai Jiao Tong University Affiliated Sixth People’s Hospital, China) és munkatársai már korábban összefüggést mutattak ki a vizelet formaldehid szintje és a kognitív funkciók között, s ennek nyomán kutattak új lehetséges biomarkereket az érintettek vizeletében. Ehhez összesen 574 személytől vettek vér- és vizeletmintát. Közülük 71-nek normális volt a kognitív képessége, 101 embernek volt szubjektív kognitív hanyatlása, 158-nak enyhe kognitív károsodása (MCI), 131-nek kognitív károsodása MCI nélkül, és 113 beteg volt Alzheimer-kóros. Minden résztvevőnél számos neurológiai tesztet, néhányuknál pedig PET-vizsgálatot is végeztek.

A normál kognitív képességű csoporthoz képest a vizelet hangyasavszintje szignifikánsan magasabb volt mind a négy másik betegcsoportban (P az összesnél < 0,05). Összességében a vizelet hangyasavszintje valamivel alacsonyabb volt a kognitív károsodásban szenvedő csoportban MCI nélkül, összehasonlítva azokkal, akiknél szubjektív kognitív hanyatlás, MCI és AD volt. A különbség azonban nem volt statisztikailag szignifikáns.

A vizelet formaldehid szintje szignifikánsan magasabb volt az AD-ban szenvedő betegeknél, mint a normál kognitív képességű betegeknél (P < 0,05), míg a többi csoportban hasonló szintű volt. A kutatók összehasonlították a hangyasav- és formaldehidszinteket az AD különböző stádiumaiban, és minden stádiumban szignifikánsan magasabb szintet találtak, mint azoknál az embereknél, akiknek  kognitív képessége nem hanyatlott. A vizelet formaldehid szintek szintén magasabbak voltak az AD-ben szenvedő betegeknél, mint az MCI-ben szenvedő és az MCI nélküli kognitív károsodásban szenvedő betegeknél, valamint azoknál, akik a neurológiai teszteken rosszabbul teljesítettek (kevesebb pontszámot értek el).

Azoknál, akiknél PET-vizsgálatokat is végeztek, azt találták, hogy a vizelet formaldehid szintek magasabbak voltak, ha a képalkotó vizsgálat során abnormális extraelluláris béta-amiloid felhalmozódás mutatkozott.

"A vizelet hangyasav és a formaldehid valószínűleg új biomarkerek, amelyek függetlenek a meglévő AD diagnosztikai kritériumoktól" – írják a szerzők. "Úgy gondoljuk, hogy a további kutatások a vizelet hangyasav- és formaldehid-szintjei segítségével meghatározhatják azokat a legjobb diagnosztikai modelleket, amelyek jelentősen javítják a meghatározás pontosságát."

Rebecca Edelmayer az Alzheimer-kór Egyesület tudományos tevékenységének igazgatója és a szövetség Global Biomarker Standardization Consortiumának tagja igen jelentősnek tartja a munkát a megbízható AD biomarkerek kutatásának egyre növekvő számú sorában, de szükségesnek tarja annak felderítését, hogy a vizeletben lévő hangyasav mennyisége hogyan korrelál az eddig már bizonyított biomarkerekkel, és az arany standardnak tartott diagnosztikus módszerek, pl. a PET-képalkotás eredményeihez, valamint kulcsfontosságúnak tartja a reprodukálhatóságot.

Ennek ellenére úgy véli, minden új fejlemények örvendetes a biomarkerek azonosítása és fejlesztése terén. Nagy szükség van könnyebben hozzáférhetőek, költséghatékonyabbak, nem invazív biomarkerekre, amik javíthatják az egészségügyi rendszerben a betegek diagnózisát és azáltal kezelését is.

Forrás:

Yifan Wang et al: Systematic evaluation of urinary formic acid as a new potential biomarker for Alzheimer’s disease Front Aging Neurosci. Published online November 30, 2022. https://doi.org/10.3389/fnagi.2022.1046066