Az Ebola-vírus 470 nap után is fertőzőképes
Egyértelműen tovább életben maradhat az Ebola vírus a herékben, mint ahogy azt eddig feltételezték.
Tavasszal egy kisebb Ebola-járványt indított el az a guineai férfi, aki megbetegedése után 470 nappal szexuális úton adta tovább a vírust. A Clinical Infectious Diseases tudósított arról, hogy a férfi ejakulátumában még 531 nap után is kimutatható volt a kórokozó.
A WHO 2015 végén Ebola-mentesnek nyilvánította Guineát. Ekkor már 42 napja – ami az inkubációs idő duplája – nem volt újabb megbetegedés. Március közepén azonban az ország második legnagyobb városában, N’Zérékorében váratlanul újra felütötte fejét a vírus. Rövid időn belül tíz új beteget regisztráltak, közülük nyolcan meghaltak. A vírus terjedését ezután sikerült megfékezni.
Mivel N’Zérékoré az esőerdő mellett fekszik, feltételezték, a kórokozó a vadállatok közvetítésével került elő ismét. A vírus szekvenálása azonban más nyomra terelte a kutatókat. A hamburgi trópusi betegségek vizsgálatával foglalkozó Bernhard Nocht Intézet Sophie Duraffour vezette csoportja arról számolt be, hogy a gének feltűnő egyezést mutattak a 2014-es guineai járvány vírusaival.
A kutatócsoportnak sikerült azonosítani egy túlélőt, akinek szexuális kapcsolata volt az egyik új beteggel. A férfi megbetegedése óta 470 nap telt el, ejakulátumában azonban kimutatták az vírust. Az eddigi leghosszabb idő két fertőzés között 284 nap volt, és a fertőzést akkor is egy férfi adta tovább szexuális úton. A mostani esetben a kórokozók még 531 nappal a férfi megbetegedése után is kimutathatók voltak.
Köztudott, hogy az Ebola-vírus a betegség lecsengése után is átadható szexuális úton. A férfiak heréje ugyanis egy „immun-privilegizált” szerv, melyben a kórokozók védve vannak az immunsejtek támadásától.
Általában a vírusok fertőzőképessége fokozatosan csökken, mivel örökítőanyaguk folyamatosan változik. A mutációk során a fehérjék elveszítik a fertőzéshez szükséges funkciójukat, miközben szaporodóképességük megmarad a megfertőzött szervezetben.
Az, hogy ebben az esetben ez nem így történt, az Ebola-vírus szokatlanul alacsony mutációs-rátájával lehet összefüggésben. Duraffour szerint ez hatszor alacsonyabb, mint a vírusoknál szokásos mutációs-ráta. Ennek okát még nem sikerült megállapítani. Az eset azonban azt mutatja, hogy a nyugat-afrikai Ebola-járvány vége után sem zárható ki, hogy újra felüti fejét a betegség. Továbbra is fokozott figyelem szükséges, hogy az első megbetegedésekre gyorsan tudjanak reagálni, megakadályozva ezzel egy újabb nagy járványt.
Forrás: Aerzteblatt.de
