Az öregedés késleltetésének vizsgálata jobb egészségügyi befektetés, mint a szívbaj vagy a rák kutatása
Az orvostudományi kutatás elsősorban a különböző betegségekre vonatkozó vizsgálatokra terjed ki. Egy új tanulmány szerint a közegészségügy szempontjából eredményesebb és hasznosabb lenne, ha az öregedés lassításának kérdésével foglalkoznánk a rosszindulatú daganatok vagy a szívbetegségek vizsgálata helyett.
A medicina története arról szól, hogyan sikerült az orvosoknak tisztázni a súlyos betegségek kórfolyamatát és megtalálni a gyógyító eljárásokat, készítményeket, és ezzel az adott kórt megelőzni, a beteget meggyógyítani.
Dana P. Goldman, az University of Southern California (USC) kutatója és munkatársai a Harvard, a Columbia és az Illinois egyetemek legnevesebb szakembereinek bevonásával kiszámolták, hogy a társadalom és annak egészségügyi jövője szempontjából eredményesebb volna az öregedés folyamatának lassításával foglalkozni.
A tanulmányt a Health Affairs közölte. Goldman és munkacsoportjának szerint az öregedés ütemének lassítása a 65 évesnél idősebb emberek öt százalékkal nagyobb arányának tenné lehetővé 2030 és 2060 között, hogy károsodás nélkül, egészségesebben élhessen. Más megközelítésben: a tudományos befektetés, melynek eredményeként sikerülne az öregedést fékezni, 2060-ban 11,7 millióval több egészséges idős embert jelentene.
Az izgalmas témára összegyűjtött, vezető szakértők számításai szerint ez a változás a korosodással járó betegségek gyakoriságának 1,25 %-os csökkenésével járna. Tény, hogy az öregedés lassítása először nem mutatkozna a közegészségügyi helyzet mérhető javulásában, de hatása hosszú távon igen jelentősnek bizonyulna.
Az Egyesült Államokban a 65 esztendősnél idősebbek száma a következő ötven évben várhatóan megduplázódik, vagyis a 2010-es 43 millióról 2060-ban 106 millióra növekszik. Jelenleg a 65 évesnél idősebbek 28 %-a károsodott és segítségre, ápolásra szorul.
„Az utolsó fél évszázadban az életesély növekedése a halálos betegségek mortalitásának csökkentésének eredménye volt” – mondotta Dana Goldman. „A halálozás csökkenésénél azonban lényegesen gyorsabban növekszik az egészségkárosodással élők száma, a jó egészségben töltött életidő változatlan vagy rövidül. Ha lassabban öregednénk, számos, életünk minőségének romlásával járó betegség progressziója is mérséklődne”.
A rosszindulatú daganatok incidenciájának –jelenlegi optimális trend szerinti– 25 %-os csökkentése a teljes népesség egészségét nem növelné mérhetően és ugyanez vonatkozik a világszerte legnagyobb halálozást okozó szív- és érbetegségekre is. Ha tehát a rákbetegségeket és a kardiológiai kórképeket sikerülne jobban kezelni, 2060-ban ugyanennyi idős ember lenne, csak rosszabb fizikai állapotban.
Ez megfelelne a korábbi kutatás eredményeinek: ha a rosszindulatú daganatos betegségeket tudnánk gyógyítani, az csak az öregedést nyújtaná. Ma viszont vannak adatok, amelyek azt mutatják, hogy a százévesek genetikájának jobb megismerése, a kalóriabevitel mérséklése fékezheti a biológiai öregedést. A kalóriabevitel csökkentése állatkísérletekben már hozott bizonyos eredményeket és több gyógyszergyár foglalkozik az örök fiatalság megtartására alkalmas készítmények keresésével.
A rák- vagy a szívbetegségek kezelésének további javulása legfeljebb annyit eredményezne, hogy egy 51 éves ember várhatóan egy esztendővel élne tovább, mint jelenleg. Az öregedés lassításának mérsékelt hatása ezt két további esztendővel toldaná meg és ez az idő valószínűleg jobb egészségben telne, mint az a jelenlegi helyzetben várható.
Az egészséges életidő növekedése a következő öt évtizedben 7,1 trillió dollár gazdasági haszonnal járna. Mindez viszont azt is jelentené, hogy az egészségbiztosítási költségek szignifikánsan növekednének.
