Demencia

Mi okozhat memóriazavarokat?

Nem feltétlenül jelez kóros állapotot, ha va­laki időnként feledékennyé válik. Vannak dolgok, melyek azonnal és tartósan meg­ragadnak emlékezetünkben, míg mások könnyebben kihullanak onnan, és pl. stres­szes állapotban vagy fáradtan is romolhat a memóriánk. Szintén okozhat memória­problémákat a depresszió, a pajzsmirigy alulműködése, egyik-másik fertőzés, külö­nösen idősebb korban. Egyes gyógyszerek (pl. egyes nyugtatók és fájdalomcsillapítók, a Parkinson-betegség bizonyos gyógysze­rei, szteroidok) szedése mellett is számítani kell ilyen jellegű mellékhatásokra.

Az emlékezetzavarok legsúlyosabb for­mája, a demencia („kóros elbutulás”) azt je­lenti, hogy a probléma jelentős mértékben és tartósan fennáll, egy ponton túl a beteg életminőségét és önellátását komolyan veszélyezteti. Demenciában a károsodott funkciók nem korlátozódnak az emlékezet­re, hanem kiterjednek a megértésre, az ítélő­képességre, a gondolkodásra és a beszédre is. Más funkciókárosodásokkal összeadódva mindez személyiségzavarokhoz vezethet és rombolja a beteg kapcsolatát környezetével.

Mi okozza a demenciát?

A demencia egy sor betegséghez társulhat, melyek az agy gondolkodási folyamatokért felelős régióit érintik. Az esetek többségé­ben azonban Alzheimer-betegség, érrend­szeri zavarokra visszavezethető demencia vagy ún. Lewy-testes demencia áll a hát­térben. Ezek tünetei jórészt hasonlók, ám vannak olyan jellegzetességek, amelyek egyik vagy másik kórképet valószínűsítik.

Az Alzheimer-betegség a demencia leggyakoribb oka, az összes eset kb. felét teszi ki. Alzheimer-betegségben jellegzetes plakkok rakódnak le az agy állományában, ám az még nem tisztázódott, hogy ezek milyen mechanizmus révén vezetnek demencia kialakulásához.

Az érrendszeri eredetű (ún. vaszkuláris) demencia az összes eset kb. egynegyedét alkotja. Oka az agyat ellátó apró erek elzáró­dása, az agy vérellátási zavara következté­ben kialakuló apró elhalások, ún. lakunáris infarktusok kialakulása. Előfordulhat, hogy az ezt elindító történés nem jár tünetekkel, így a beteg nem is tud róla.

A Lewy-testes demencia az agy körülírt területén az idegsejtekben kórosan felsza­porodó fehérjékre vezethető vissza.

Mikor gondoljunk demenciára?

Többnyire nem maga a beteg érzékeli, hogy valami baj van, hanem a környezeté­ben élők, a családtagok, barátok, ismerősök vagy munkatársak.

Memóriazavarok. Általában a rövid távú emlékezetet érintik, pl. a beteg nem tudja felidézni, hogy nem sokkal korábban mi történt vagy miről beszélgetett, a bolt­ba érve elfelejti, miért is indult, vagy nem emlékszik a hazafelé vezető útra.

Hangulatzavarok. A beteg gyakran visszahúzódó, szomorú, levert, szorongó vagy dühös a vele történő dolgok miatt.

Kommunikációs problémák. Nehéz­séget okozhat a dolgok elnevezésének fel­idézése, ilyenkor a beteg körülírja az adott dolgot az egyszerű megnevezés helyett.

Mindennapi tevékenységek nehezí­tettsége. A demens beteg sokszor nem ké­pes ellátni azokat a mindennapi feladatokat, melyek korábban nem okoztak gondot szá­mára. Előbb megnehezedik, majd később lehetetlenné is válhat az önálló életvitel.

Személyiségváltozás. A személyiség megváltozását a környezet gyakran úgy éli meg, mintha a beteget kicserélték volna. Ez különösen azok számára lehet szembetűnő, akik nem találkoznak naponta a beteggel, hanem hosszabb idő után látják őt viszont.

A kezdeményezőkészség elvesztése. Bárkivel előfordulhat, hogy ideig-óráig ke­vésbé motivált, csak néz maga elé, vagy bá­mulja a tévét. Ha ez a jelenség rendszeressé vagy elhúzódóvá válik, mindenképpen fel kell hogy keltse a környezet gyanakvását.

Hogyan diagnosztizálható a demencia?

Demencia gyanújakor a legfontosabb an­nak tisztázása, hogy a tüneteket valóban maga a demencia okozza-e, vagy azok más betegség (pl. depresszió vagy delírium) kísérőjelenségei. A helyes diagnózis segít a betegnek és gondozójának abban, hogy felkészüljön az elkövetkezendő történések­re és nehézségekre.

Erre utaló tünetek észlelésekor a demencia lehetősége már a háziorvos fejé­ben is felmerül, a diagnózis felállítása azon­ban szakorvos (geriáter, neurológus vagy pszichiáter) feladata. A speciális szakorvosi kivizsgálás részét képezhetik olyan tesztek, melyek alkalmasak az alapvető gondolko­dási feladatok és a mindennapi tevékeny­ségek ellátásához szükséges képességek felmérésére. Elsősorban a felmerülő egyéb kórképek kizárása érdekében kerülhet sor laboratóriumi, illetve képalkotó vizsgála­tokra (CT és/vagy MRI).

Gyógyítható-e a demencia?

A demencia gyógyítására, az értelmi leépülés visszafordítására nem rendelkezünk hatásos módszerekkel, jelenleg is intenzív kutatások folynak a terápiás lehetőségek bővítésére. Lé­teznek azonban olyan gyógyszerek és más kezelési módok, amelyekkel a tünetek enyhít­hetők, a betegség előrehaladása lassítható.

A gyógyszeres kezelés alapkövét az acetil-kolin-észteráz nevű enzim gátló­szerei képezik (pl. donezepil, galantamin, rivastigmin), melyek az egyik agyi ingerü­letátvivő anyag, az egyes idegsejtek közötti normális ingerületátvitelben közreműködő acetil-kolin lebontását lassítják, ezzel az acetil-kolin szintjét emelik.

A demencia másik fontos gyógyszere a memantin, ezt az Alzheimer-betegség kezelésére engedélyezték. A memantin hatása azon alapul, hogy csökkenti az agy­ban a glutaminsav (glutamát) mennyiségét, lassítva ezzel a tünetek súlyosbodását.

A fentiek mellett sor kerülhet depres­sziót oldó gyógyszerek, aszpirin, altatók, nyugtatók, antipszichotikumok alkalmazá­sára is. A gyógyszeres kezelési terv felállítá­sa szakorvos feladata.

Mit tehet a beteg, a gondozó és a környezet?

A demencia diagnózisának felállításakor át kell tekinteni, az igények és szükségletek szerint át kell alakítani a beteg egész életét. Ez a gondozó, a család, a barátok és isme­rősök közös feladata.
• A beteg és környezete testi épsé­gének megóvása érdekében szükség van a beteg életterének biztonságossá tételé­re (elesések megelőzése, veszélyes tárgyak elérhetetlenné tétele, kapaszkodók felsze­relése a fürdőszobában), a lakás lehetőség szerinti akadálymentesítésére.
• A mozgékonyság megőrzése végett indítsunk megfelelő mozgásprogramot lehetőleg gyógytornász bevonásával.
• Az erőnlét fenntartásának elenged­hetetlen feltétele a kiegyensúlyozott táp­lálkozás. Az étrend összeállításához diete­tikus adhat személyre szóló tanácsot.
• A beteg közvetlen gondozását végző családtag fizikai és lelki terheinek enyhítése érdekében nagy segítség lehet házi gondo­zó szolgálat igénybevétele.
• A betegszervezetek segítenek eliga­zodni a jogi szabályozásban, a kapható tá­mogatások feltérképezésében. Hazánk­ban pl. a Memória Alapítványhoz lehet fordulni, melyet az értelmi hanyatlásban szenvedők és hozzátartozóik segítésére alapítottak. Hasonló tevékenységet folytat a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága és a Feledékenyek Rokonainak Társasága is.
• Az előrehaladott demencia sokszor elkerülhetetlenné teszi a beteg gondo­zóotthoni elhelyezését. A megfelelő in­tézmény kiválasztásakor figyelni kell arra, hogy a kiszemelt otthonban megvannak-e a szükséges személyi és tárgyi feltételek a demens személy speciális igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez.

Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést. A betegek számára készített másolatoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.