Egészséges életmód, demencia-mentes hosszú élet

A Chicago Health and Aging Project (CHAP) közel 2500 résztvevőjének adatai alapján kimutatták, hogy tovább élnek azok, akik egészségesen táplálkoznak, sok testgyakorlatot végeznek és kognitív gyakorlatokon vesznek részt. Mindezen túl a demencia is későbbi életkorra tolódik, csaknem feleannyi életév fog demenciával telni az egészséges életmódot folytatóknál, mint a kevésbé egészséges életmódot folytatóknál

Dr. Klodian Dhana (Rush University Medical Center, Chicago, Illinois) és munkatársainak a British Medical Journal-ban 2022. április 13-án megjelent vizsgálatának eredményei igazolják az életmóddal és demenciával foglalkozó megfigyeléseket, és azt, hogy az egészséges életmódnak szerepe lehet az Alzheimer-demencia kockázatának csökkentésében.

Régebbi vizsgálatokban már igazolódott, hogy az egészséges életmóddal meghosszabbítható a várható élettartam, viszont az idősebb életkor a demencia megnövekedett kockázatával jár. Nem volt egyértelmű, hogy az élet meghosszabbodásával szaporodik-e a demenciával eltöltött évek száma? Az új vizsgálatban erre a kérdésre kívántak választ kapni, ezért az 1993-ban indított népességi CHAP vizsgálatba 2449 személyt vontak be, akik medián életkora 76 év volt. A vizsgálatban fel szerették volna mérni az általános népességben az Alzheimer-demencia kockázati faktorait. Adatokat gyűjtöttek az életmóddal, az orvosi anamnézissel és a genotípussal kapcsolatban, valamint részletes kérdőívek segítségével 3 évenként neurokognitív próbákat végeztek, akár hat alkalommal is.

A táplálkozás minőségét a Mediterranean-DASH-Diet Intervention for Neurodegenerative Daily (MIND) alapján állapították meg, ami elsősorban teljes kiőrlésű gabonákból, zöldlevelű zöldségből és bogyós termékekből áll, és kevés gyors és sült ételt, vörös húst tartalmaz. A kognitív aktivitást felolvasások során, kártyapartikban való részvétellel, keresztrejtvény-fejtéssel határozták meg.  Figyelembe vették a mérsékelt, vagy jelentős mértékű aktivitásokat (séta, kertészkedés, kerékpározás, úszás), de számításba vették az esetleges dohányzást és az alkohol-fogyasztást is. Minden kedvező életmódbeli tényezőért 1 pont járt, ha viszont a résztvevő nem végezte, akkor 0 pontot kapott. Maximum 4-5 pontot kapott a nagyon egészséges, 0-1 pontot a nem egészséges életmód. A demencia diagnózisát akkor állították fel, ha a kognitív teljesítési próbák közül 2, vagy több funkció nem működött, vagy, ha a demencia diagnózisát neurológus állította fel.

A kutatók több állapotú („multistate”) analízist állítottak fel a várható élettartam kiértékelésére, ha a résztvevő személy egészségi állapota kategóriát vált: a demencia-mentesből a demenciába, a demencia-mentesből a halálba, vagy a demenciából a halálba torkollik, ily módon számolták ki a demencia-mentes és a demenciában eltöltött éveket. Az adatokat életkor, rassz, családi státusz, képzettség, apolipoporotein E-érték, kísérőbetegségek és (az életmód faktorait befolyásoló) naptári ciklus szerint igazították.

A résztvevők közül 2110 személynél a vizsgálat kezdetén nem észleltek Alzheimert, 339 személynél viszont már Alzheimer állt fenn. A résztvevők általában 12,5 évet jártak iskolába, 57%-uk nő volt, a férfiak 56%-a fekete volt. Az egészséges életstílusú személyek kissé fiatalabbak voltak, kevesebb volt közöttük a fekete, és több időt jártak iskolába, mint a kevésbé egészséges társaik. Az eredmények szerint 65 éves korban a várható élettartam a legegészségesebb (4-5 score) nők esetén 24,2 év, a legkevésbé egészéges (0-1 score) nők esetén 21,2 év volt. 65 év fölötti férfiak esetén a várható élettartam 23,1 év, illetve 17,4 év volt.

Az extra életévek száma nem azt jelentette, hogy ennyi plusz évet kell demenciával eltölteni. A legegészségesebb nőknél 2,6 évet, a legkevésbé egészséges nőknél 4,1 évet töltöttek demenciában. Férfiaknál ez a két érték 1,4 versus 2,1 év volt. Szenzitivitási analízissel fehéreknél és feketéknél egyformán igazolódott az életmód és az Alzheimer összefüggése. Az eredmények az életmód és a demencia kérdésében megkönnyítik az orvos és a beteg közötti kommunikációt.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat csak „megfigyeléses” volt, ezért korlátai is vannak. Először is, az életmódbeli tényezők a vizsgálat során változhattak: mivel kevesebb egészségtelenül élő beteg került a vizsgálatba, ilyen módon az egészségtelen életmódot kevesebben képviselték. Az életmód kérdéseit a résztvevők maguk válaszolták meg, ami mérési hibákhoz vezethetett á bár a kérdőíveket érvényesítették.

A dolgozathoz írt szerkesztőségi közleményben Dr. HwaJung Choi (University Michigan, Ann Arbor) kifejtette, hogy az eredmények jelentősen befolyásolják az öregedő népesség jólétét és az egészségpolitikát. Az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák gazdaságilag és szociálisan is a legdrágább állapotok. Az USA-ban a kb. 6 millió demenciában szenvedő összes beteg közvetlen ápolási költsége 2021-ben kb. 355 milliárd (!) USA dollárra volt tehető. A felmérések szerint 2020-ban ráadásul több mint 11 millió családtag és egyéb ápoló személyzet kb. 15 milliárd órányi (!) ingyenes segítségére is szükség volt ehhez.       

(2019-ben kb. 57 millió Alzheimer-kóros ember élt a Földgolyón, számuk 2050-re 152 millióra szaporodhat. Az USA-ban minden kilencedik 65 év fölötti személy demenciában szenved.)

Forrás:

Anderson P. Healthy living tied to a longer life and dementia-free old age. Medscape Medical News. April 14, 2022.

Dhana K, Franco OH, Ritz EM, et al. Healthy lifestyle and life expectancy with and without Alzheimer’s dementia: population based cohort study. BMJ 2022;377:e068390.

Hwajung Choi. Healthy lifestyles and more life years without dementia. BMJ 2022;377:o885.