Egy lépéssel a tünetek előtt – új jövőbeli lehetőség az Alzheimer-kór diagnosztikájában?
Németországi kutatók új kutatási eredményei szerint bizonyos mikro-RNS-ek vérkoncentrációja alapján már jóval a dementia-tünetek megjelenése előtt kimutatható lehet az Alzheimer-betegség.
A Saarland-i Egyetemen dolgozó kutatócsoport 48 Alzheimer-beteg és 22 egészséges önkéntes vérmintáit felhasználva összesen 140-féle mikro-RNS keringésbeli mennyiségének jelentős megváltozását mutatta ki a betegek körében, az egészségesekkel összehasonlítva. A legjelentősebb eltérést mutató 12-féle mikro-RNS-molekula vérszintjét a következő lépésben egy jóval nagyobb, 202 fős populációban elemezték, amelyben az egészséges kontrollszemélyekkel való összehasonlításban az Alzheimer-kór mellett számos egyéb központi idegrendszeri betegség is jelen volt – így az Alzheimer-dementia előhírnökének tekintett enyhe kognitív károsodás, a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór, a major depresszió, a bipoláris zavar és a szkizofrénia. A vizsgált 12-féle mikro-RNS vérkoncentrációja alapján 93 százalékos pontossággal, 95 százalékos fajlagossággal és 92 százalékos érzékenységgel különítették el az Alzheimer-kórban szenvedőket az egészséges kontrolloktól, míg az Alzheimer-kór és az egyéb vizsgált központi idegrendszeri betegségek elkülönítése tekintetében a módszer pontossága 74 és 78 százalék között mozgott. A különféle központi idegrendszeri betegségek és az egészséges kontrollok megkülönböztetése terén a teszt pontossága 82 és 97 százalék között változott.
Mindezek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a keringésben jelen lévő mikro-RNS-ek e csoportja jól használható biomarker lehet az Alzheimer-kór és több más neurológiai betegség diagnosztikájában. Természetesen nagyszámú további vizsgálatra van még szükség ahhoz, hogy idővel a klinikai gyakorlatban is megalapozottan alkalmazható lehessen e vizsgálómódszer, ezért maguk a kutatók is mértékletességre intenek a Genome Biology című folyóiratban közzétett tanulmányuk eredményeinek értékelése tekintetében. Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy e kevéssé invazív kimutatási eljárás jelentős előrelépés az Alzheimer-kutatásban, amelynek egyik fő iránya olyan diagnosztikai módszerek kidolgozása, amelyekkel már jóval a dementia-tünetek megjelenése előtt képesek lehetünk az érintettek kiszűrésére, és ezáltal lehetőséget kaphatunk a mielőbbi beavatkozásra, késleltetve a tényleges kognitív károsodás megjelenését. Az Alzheimer-kór a dementiához vezető neurodegeneratív betegségek leggyakoribb formája, amely az előrejelzések szerint világviszonylatban akár minden 85. embert érinthet 2050-re.
A laboratóriumi diagnosztikában napjainkban egyre jelentősebb szerephez jutó mikro-RNS-ek olyan rövid, fehérjét nem kódoló RNS-molekulák, amelyek poszttranszkripcionálisan befolyásolják a génexpressziót, és ezáltal a szervezet szinte valamennyi folyamatának szabályozásában részt vesznek. Sejt- és szövetspecifikus expressziójuknak köszönhető, hogy jól alkalmazhatók diagnosztikai célokra. A velük kapcsolatos legkiterjedtebb vizsgálatok egyelőre az onkológia területéről származnak, de számos egyéb betegség – köztük például az akut miokardiális infarktus, a májkárosodás, az obezitás, az ateroszklerózis, az oszteoporózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és különféle anyagcsere-betegségek – korai felismerésében és kezelésében is széles körben vizsgálják jelentőségüket.
Források:
BBC News – Health
Patócs A. et al.: Mikro-RNS-ek a laboratóriumi diagnosztikában (OTSZ Online, 2012. 09. 11.)
