hirdetés
hirdetés

Élet, erő, egészség?

Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának táplálkozási ajánlásait rendre megkontrázza a Harvard Egyetem, kiiktatva a tejet és a tejtermékeket az egészséges táplálkozás alapvető összetevői közül. Úgy tűnik, Massachusettsben a független táplálkozástudomány megnyert, a tejipar elvesztett egy-két csatát.

hirdetés

Colin Campbell (PhD), a neves amerikai orvos és táplálkozáskutató, a Cornell Egyetem professor emeritusa a nemrég magyarul is megjelent Kína-tanulmány című könyvében  baljós – szakmai vitákat gerjesztő – látleletet állít ki a független táplálkozástudomány és a hivatalos ajánlások, felvilágosító programok korszerűsítésében ellenérdekelt szakmai csoportok (állattenyésztői, húsipari, tejipari lobbi) erőviszonyairól. Többek között ezt írja (a magyar kiadás 361. oldalán): „Az amerikaiak zöme… a bőség betegségeiként ismert krónikus betegségeknek esik áldozatul, ugyanakkor, mint láttuk, bővelkedünk olyan tudományos bizonyítékokban, amelyek szerint ezek a betegségek elsősorban a helytelen táplálkozás következményei, nem pedig hibás gének vagy balszerencse okozzák őket. Akkor hát az egészségügyi rendszer miért nem veszi a táplálkozást komolyan? A válasz négy szó: pénz, ego, hatalom és befolyás. Igazságtalanság lenne ezt általánosítani minden orvosra, de azt bizton állíthatjuk, hogy a rendszer, amelyben dolgoznak, a rendszer, amely felelős lenne az amerikaiak egészségének előmozdításáért, cserbenhagy bennünket. Senki sem tudja ezt jobban, mint az az elenyészően kevés orvos, aki táplálkozási szemszögből igyekszik gyógyítani a betegeit.”

Campbell professzor a növényi étrend mögött sorakoztatja fel epidemiológiai kutatások vezetőjeként és tudományos testületek tisztségviselőjeként szerzett gazdag tapasztalatait. Aki egyetért vele abban, hogy a táplálkozás korszerűsítésében ellenérdekelt szakmai és társadalmi csoportok a politikában, a médiában és különféle tudományos bizottságokban igen hatékonyan érvényesítik az akaratukat, kisebbfajta áttörésként értékelheti a Harvard Egyetem Közegészségügyi Kara Táplálkozástudománnyi Tanszékének 2008 óta több változatban nyilvánosságra hozott táplálkozási ajánlásait. A legújabb Harvard-séma válasz az USA Mezőgazdasági Minisztériumának 2011-ben bevezetett „egészségtál” (MyPlate) ajánlására. Mielőtt a két ajánlást részleteiben összehasonlítanánk, tekintsük át az előzményeket. Milyen sematikus ábrák jelenítették meg az egészséges táplálkozást Amerikában az elmúlt évtizedekben?

New Yorktól San Franciscóig a 20. század közepétől kezdve szorították ki az otthoni, a munkahelyi és az éttermi étkezésben a könnyen elkészíthető, feldolgozott élelmiszerek és gyorsételek a hagyományos étkeket. Ekkor merült föl először az igény, hogy szövetségi szintű táplálkozási irányelveket állítsanak össze, elsősorban a fiatalok számára. Ebből az időből származik az alapvető táplálékcsoportok négyes felosztása: (1) hús, baromfi, hal, hüvelyesek, tojás, diófélék; (2) tejtermékek, pl. tej, sajt, joghurt; (3) gabonafélék; (4) gyümölcsök és zöldségek. Az alábbi, 1956 körül készült rajz hét táplálékcsoportot ajánl mindennapos fogyasztásra: a gyümölcsöket és zöldségeket három csoportra bontja, és hetedik csoportként fölveszi a vajat/margarint.

 Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) táplálkozási ajánlása, kb. 1956

1. ábra. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) táplálkozási ajánlása, kb. 1956

 

A fenti felosztás korlátait felismerve 1992-re építette föl a hivatalos amerikai egészségügyi propaganda a nálunk is jól ismert „táplálékpiramist”. A piramis szemléletesen megkülönböztette a nagyobb mennyiségben fogyasztandó/fogyasztható gabonaféléket, gabonakészítményeket, gyümölcsöket és zöldségeket a kisebb mennyiségben ajánlott húsoktól, tejtermékektől, zsiradékoktól és édességektől, de egyben azt is sugallta – tévesen –, hogy az utóbbiak nélkül nem lehet teljes a táplálkozás „építménye”.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának és Egészségügyi Minisztériumának táplálkozási piramisa, 1992 


2. ábra. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának és Egészségügyi Minisztériumának táplálkozási piramisa, 1992

A hagyományos táplálkozási piramist 2005-ben egy módosított piramis váltotta fel, melyben a hierarchikus szintek helyett elvékonyodó szeleteket vagy sávokat különítettek el (jelezve azt, hogy más-más mennyiségi ajánlás vonatkozik a táplálékcsoportok különböző összetevőire), a piramis mellé rajzolt lépcsővel pedig a testmozgás fontosságát illusztrálták, de mindez valószínűleg csak megnehezítette az üzenetek dekódolását a célközönség számára.

Módosított táplálkozási piramis, USDA, 2005 


3. ábra. Módosított táplálkozási piramis, USDA, 2005

Az amerikai first lady, Michelle Obama és az USDA közös erőfeszítéseinek eredményeként 2011-re lebontották a táplálkozási piramist. Az új ajánlás egy tányér ételadagjaival és a tányér mellé helyezett pohárral szemlélteti a fő táplálékcsoportokat (zöldségfélék, gabonafélék, gyümölcs, fehérjeforrások, valamint a pohárban tej vagy tejtermék) és az ajánlott arányokat.

Az „egészségtál” az USDA szerint: MyPlate táplálkozási ajánlás, 2011 


4. ábra. Az „egészségtál” az USDA szerint: MyPlate táplálkozási ajánlás, 2011

Megoszlanak a vélemények arról, hogy jó célt szolgált-e az a mintegy 2 millió dollár, amit az Egyesült Államok a MyPlate kampányra költött. Egyesek kétlik, hogy ilyen sematikus ábrázolásokkal hatékonyan lehetne népegészségügyi célokat megvalósítani, mások inkább az ábra tudományos tartalmát vitatják. Az utóbbi tábort erősíti a Harvard Egyetem a maga módosított táplálkozási piramisával (2008) és módosított egészségtáljával (2011). 

Az „egészségtál” a Harvard Egyetem táplálkozási szakemberei szerint, 2011 


5. ábra. Az „egészségtál” a Harvard Egyetem táplálkozási szakemberei szerint, 2011

Melyek a fő különbségek a Harvard és a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) ajánlásai között?

Gabonafélék. A Harvard a teljes kiőrlésű gabonatermékeket ajánlja, az USDA nem hívja fel a figyelmet a teljes kiőrlésű gabonatermékek értékesebb voltára.

Fehérjeforrások. A Harvard a halat, baromfit, a hüvelyeseket és a dióféléket jelöli meg mint más értékes tápanyagokat is tartalmazó, értékes fehérjeforrásokat. A vörös húsok fogyasztását korlátozandónak, a feldolgozott húskészítményekét, felvágottakét kerülendőnek tartja, mivel rendszeres fogyasztásuk növeli a szívbetegség, a diabétesz és a vastagbélrák veszélyét, valamint testsúlygyarapodáshoz vezet. Az USDA ajánlásában a fehérjeforrás akár hamburger vagy hot dog is lehet.

Zöldségfélék. A Harvard arra ösztönöz, hogy a tányérnak ezen a részén a zöldségfélék minél gazdagabb és sokszínűbb választéka kapjon helyet. Az USDA ajánlásába a sok burgonyát és kevés színes zöldséget tartalmazó étrend is belefér.

Gyümölcsök. Mindkét ajánlásban szerepelnek, a Harvard itt is hangsúlyozza a sokszínűséget.

Egészséges olajok. Az USDA ajánlása a zsiradékokról semmit sem mond, hallgatása túl nagy szénhidráttartalmú, növényi olajokban túl szegény étrend kialakításához adhat ösztönzést. A Harvard kimondja, hogy az olíva- a kanolaolaj és más növényi olajok egészségesek, viszont a vaj fogyasztását korlátozni, a transz zsírokét kerülni kell.

Víz, gyümölcslé. A Harvard a folyadékok közül a kalóriamentes vizet emeli ki, de a (lehetőleg cukor nélkül fogyasztott) teát és kávét is egészségesnek tartja, a gyümölcslevek fogyasztását (még a 100%-os gyümölcslevekét is) napi 1 kis pohárra korlátozza. Az USDA ezekről nem mond semmit.

Tejtermékek. Míg az USDA minden étkezéshez ajánlja a tejet/tejtermékeket, addig a Harvard legfeljebb napi két adagot engedélyez belőlük, mert nagyobb bevitel mellett nő a prosztatarák és nőhet a petefészekrák kockázata, valamint sok tejtermék gazdag telített zsírokban. Bár a tejtermékek fontos kalciumforrások, a Harvard szerint a csontritkulás megelőzése érdekében jobb a kalciumban gazdag növényi táplálékok (pl. szárazbab, kínai kel) fogyasztását növelni, esetleg kalciumot (és D-vitamint!) tartalmazó táplálékkiegészítőhöz folyamodni.

Végül egy magától értődő, mégis elmaradhatatlan megjegyzés: a Harvard-séma is csak séma. Összeállítói nyilván az átlagosan jóltáplált amerikai felnőttek és fiatalok táplálékigényét és egészségét, az amerikai táplálkozási szokásokat és az Egyesült Államokban hozzáférhető élelmiszerek választékát tartották szem előtt, így a Healthy Eating Plate legfeljebb keretet adhat más országok felelős testületei számára a helyi ajánlások korszerűsítéséhez, illetve az orvosoknak ahhoz, hogy pácienseiket személyre szabott táplálkozási tanácsokkal lássák el.


Ajánlott irodalom:

Campbell TC, Campbell TM, II. Kína-tanulmány. Park Könyviadó, Budapest, 2012

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.