Elhízott hypertoniás betegek kezelése

Főbb tézisek:
1. A magas vérnyomás kialakulása soktényezős folyamat, amely szoros kapcsolatban áll az elhízással összefüggő metabolikus zavarokkal. A kóreredet fő tényezői a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, valamint a hypervolaemia, amelyek hatnak a hemodinamikai egyensúlyra, a kardiovaszkuláris morbiditásra és mortalitásra.
2. A diétával, a só- és alkoholfogyasztás csökkentésével, testmozgással elért testsúlycsökkenés mérsékli a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktivitását, csökkenti a vérnyomást, és javítja az inzulinérzékenységet és a dyslipidaemiát, mérsékelve a kardiovaszkuláris kockázatot. A betegek kevesebb mint 20%-a képes a tartós testsúlycsökkentésre.
3. Az orlistattal vagy sibutraminnal végzett testsúlycsökkentő terápia az esetek több mint egyharmad részében 5%-ot meghaladó súlycsökkenéshez vezetett. Az orlistat esetében a fogyást vérnyomáscsökkenés is kísérte. A sibutramin csak emelkedett kiindulási értékek esetén csökkentette a vérnyomást. 
4. Az elhízással társuló hypertonia összetett anyagcserezavar szív-ér rendszeri, agyi és veseérintettséggel, ami differenciált kezelési stratégiát kíván. A kísérő és következményes anyagcsere-, szív-ér rendszeri és vesebetegségek, valamint az ökonómiai szempontok alapján az ACE-gátlókat és az angiotenzinreceptor-blokkolókat emelhetjük ki az elsődlegesen választandó gyógyszerek közül.

A National Health and Nutrition Examination Surveys adatai alapján az Egyesült Államokban 1960/62-ben még a lakosság 52,1%-a, 1999/2000- ben pedig már csak a 36,3%-a volt normális testsúlyú, és az elhízás (testtömegindex [BMI] >30 kg/m2) előfordulási gyakorisága 14,6%-ról 30,4%-ra nőtt, vagyis az utóbbi 30 évben megduplázódott. Németországban a lakosság több mint 60%-a túlsúlyos (25 kg/m2 >BMI>30 kg/m2) vagy elhízott, ami nagyságrendileg megegyezik az USA-ban tapasztalt aránnyal. Az 1912 németországi praxis 45 125, véletlenszerűen kiválasztott betegére kiterjedő HYDRA vizsgálat adatai szerint a vizsgált személyek 37,9%-a túlsúlyos és 19,4%-uk elhízott volt. A túlsúlyos, illetve elhízott betegek aránya ennél jóval nagyobb volt a hypertoniások (46,1%, ill. 31,3%) és a diabeteses betegek között (43,6%, ill. 36,7%).