hirdetés
hirdetés

Elhúzódó azithromycin adagolás COPD exacerbációban

Az alacsony dózisban adott azithromycin jelentősen csökkenti a COPD akut fellángolása miatt kórházi kezelésre szoruló betegeknél a kezelési kudarcok arányát.

hirdetés

Bár úgy tűnik, az antibiotikum abbahagyása után a betegek átlagos állapota hamarosan azonossá válik az azithromycinnel nem kezeltek állapotával, a szerzők mégis úgy vélik, hogy az általunk javasolt beavatkozás a kórházi kezelést igénylő súlyos fertőzéses akut exacerbációs COPD-k legkockázatosabb szakaszában egy új terápiás lehetőséget jelent.

Korábbi vizsgálatokban már igazolták, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők standard kezeléséhez elhúzódó ideig hozzáadott azithromycin csökkenti a gyakran kórházi kezelésre szoruló COPD-s betegek fellángolásainak kockázatát. Dr. Kristina Vermeersch (University Hospital Leuven, Belgium) és munkatársai az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine c. lapban online megjelent közleményükben olyan betegek adatait elemezték, akiknél a kezelőorvosok már a kórházi felvétel idején megkezdték a gyógyszer adagolását. Több intézmény anyagából 301, kórházi kezelésben részesülő COPD-s beteg adatait emelték ki. Közülük 147 beteg a kórházi felvételt követő 48 órán belül azithromycint, 154 beteg placebót kapott. Az azithromycin adagja az első három napban napi 500 mg volt, majd a kezelést 90 napon keresztül folytatták másodnaponta adott 250 mg azithromycinnel. A vizsgálat elsődleges végpontja a sikertelenség volt, melynek három fajtáját határozták meg: 1.) a kezelési adagok felemelésének szükségessége, 2.) a fokozott kórházi kezelés szükségessége, 3.) a beteg bármilyen okból bekövetkező halála. Az azithromycint kapó betegek közül 69-nél (49%), a placebo csoportba tartozó betegeknél 86-nél (60%) következett be a kezelés sikertelensége a megfigyelési idő alatt (HR: 0,73, 95%CI 0,53-1,01, P=0,0526). Bár a két csoport közötti 18%-os különbség statisztikailag nem szignifikáns, de mindenképpen a beavatkozás mellett szól.

Amennyiben egyénenként analizálták az adatokat, kiderült, hogy mégis volt statisztikai szignifikancia a két kezelés között: a randomizációt követő 3 hónapban az azithromycines csoportban a betegek 47%-a igényelte a kezelés fokozását (intenzifikálását), míg a placebo csoportban 60% (HR: 0,70, 95%CI 0,51-0,97, P=0,0272) ráadásul az azithromycines csoportban 13%, a placebo csoportban 28% kérte a kezelések egy magasabb fokozatát („step-up care”), vagy ismételt kórházi felvételt (HR: 0,43, 95%CI 0,25-0,75, P= 0,0024). Mortalitásban nem volt különbség a két csoport között: 2% vs 4% =HR: 0,62, 95%CI 0,15-2,59, P=0,5075).

A kórházi bennfekvés alatt az azithromycines csoportban egyéb kedvező jelek is mutatkoztak: a kórházi ápolás szükségessége a vizsgálat (a 3 hónapos azithromycines kezelés) alatt 14 napról 11-re, az intenzív osztályon eltöltött napok száma 11-ről 3-ra csökkent.

A vizsgálat folyamán a kezelt csoportban 2 betegnél, míg a placebo csoportban 1 betegnél lehetett EKG elváltozást megfigyelni (megnyúlt a QTc idő), melynek mértéke a szerzők szerint nem volt jelentős. Egyébként a csoportok közötti legnagyobb sikertelenségi különbséget a gyógyszerelés abbahagyása után 30 nappal lehetett megfigyelni. A gyógyszerelés abbahagyása után a sikertelenségek aránya egyre közeledett egymáshoz, míg végül azonossá vált. 6 hónappal a kezelés befejezése után látszott, hogy a klinikai haszon fenntartására hosszú idejű, 3 hónapnál is hosszabb tartós gyógyszeres kezelésre lenne szükség. A jelen ismeretek szerint a vissza-visszatérő, gyulladásos fellángolások okozta kórházi felvételek számát inhalációs kortikoszteroidokkal, foszfodiészteráz-4 gátlókkal lehet csökkenteni, a hosszúhatású bronchodilatárok mellett, a súlyos, kórházi esetek és az otthoni ambuláns helyzet közötti időszakban e módszer alaklmazása jónak látszik.

Az igen széles körben (pl. bronchiolitis obliteransban, panbronchiolitisben ) is használatos azithromycinnek nem csak antibiotikus hatása van. A makrolidok hatással vannak a serleg alakú sejtekre és a submucosa mirigyeire is: csökkentik a nyák hiperszekrécióját is.

 

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.