Első gyógyszer a neonatális diabetes mellitus kezelésére

Az Amglidia (AMMTeK) a glibenklamid hatóanyag egy új gyógyszerformája, mely újszülötteknél, csecsemőknél és gyerekeknél alkalmazható.

A neonatális diabétesz a cukorbetegség egy rendkívül ritka formája, mely a gyermek életének első hat hónapjában kerül diagnosztizálásra. A betegség életet veszélyeztető, rokkantosító hatású a magas vércukorszint okozta tünetek és a ketoacidózis kockázatának fennállása miatt. A cukorbetegség ezen ritka formájának megjelenését különböző génmutációk okozzák.

Az Amglidia a glibenklamid hatóanyag egy új formulájú készítménye. A glibenklamid a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére már engedélyezett hatóanyag. Hatását a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeiben fejti ki, ahol az inzulinkibocsátást szabályozó ATP-szenzitív káliumcsatornához (KATP) tapad. A neonatális cukorbetegségben szenvedő csecsemők jelentős részében a hasnyálmirigy sejtjei termelnek ugyan inzulint, ám nem képesek azt a véráramba bocsátani, mivel a genetikai mutációk miatt a KATP csatornák nem működnek megfelelően. A vérben az inzulin hiánya okozza a cukorbetegség tüneteit. A glibenklamid hatására a KATP csatorna ismét képes az inzulint a véráramba juttatni. A hatás eredményeként a neonatális diabétesz tüneteinek enyhülése várható.

Pillanatnyilag a klinikai gyakorlatban a neonatális diabetes mellitus (NDM) kezelésének módja az, hogy a kórházban a nővérek vagy otthon a szülők inzulint adagolnak, vagy kizárólag felnőttekben történő használatra engedélyezett glibenklamid hatóanyagú gyógyszereket alkalmaznak off-label módon, ami a hivatalosan törzskönyvezett gyógyszernek a hivatalos alkalmazási előirattól eltérő felírását jelenti. Mivel a csecsemők nehezen vennék be a tablettákat, ezért kis darabokra vagy porrá őrlik, és vízben feloldják, majd szájon át, fecskendővel adagolják. A gyakorlat számos hibalehetőséget rejt magában az adagolás tekintetében, ami alul- vagy túladagoláshoz vezethet, ráadásul a glibenklamid rosszul oldódik vízben, és a fogakkal érintkezve elszínezi azokat. Az Amglidia formulájának köszönhetően a glibenklamid adagolása sokkal pontosabban elvégezhető, ami egy kielégítetlen gyógyászati igény. Ezen felül az Amglidiával kezelt betegeknél lehetséges, hogy nem lesz szükségük inzulinkezelésre, vagy csak később csak kisebb adagokat igényelnek majd.

Az Amglidia alkalmazásának előnyeit egyrészt irodalmi adatok, másrészt egy biológiai hasznosítási vizsgálat, harmadrészt a NEOGLI vizsgálat adatai támasztják alá. A NEOGLI vizsgálatba a betegség rendkívül ritkasága miatt (12000-ből egy újszülöttet érint) mindössze 10 beteget vontak be. Az adatok azt mutatták, hogy a glikémiás kontroll a zúzott tablettákról az orális szuszpenzióra váltást követően stabil maradt.

Mivel az NDM egy igen ritka betegség, az Amglidia 2016 januárjában megkapta a „ritka betegségek gyógyszere” (orphan medicine) minősítést. Mint az engedélyezés során mindig, a ritka betegségek gyógyszere minősítést most felül fogja vizsgálni az EMA ritka betegségek gyógyszereivel foglalkozó bizottsága (COMP - Committee for Orphan Medicinal Products) annak megállapítására, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján fenntartható-e az Amglidia ritka betegségek kezelésére szolgáló gyógyszer státusza, és garantálható-e emiatt egy tíz éves kizárólagos forgalmazási jog.

A „ritka betegségek gyógyszere” minősítés kiadásának időpontjában (2015-ös adatok) az NDM 10000-ből kevesebb, mint 0,01 embert érintett az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy összesen kevesebb, mint 500 beteget tartottak nyilván az Európai Unió, Norvégia, Izland és Liechtenstein területén, ami valóban alatta van az EU által meghatározott „ritka betegség” definíciónak (ez 10000-ból 5 beteget jelent).

Az Amglidia engedélyezése úgynevezett hibrid beadvány formájában történik, mivel a gyógyszer gyakorlatilag egy generikumnak lenne tekinthető, melynek originátora az Európai Unió területén 1969 óta engedélyezett Daonil. (A hibrid beadványok részben a referencia (originátor) termék preklinikai és klinikai vizsgálatainak eredményein, másrészt új adatokon alapulnak.) Az Amglidia hatóanyaga azonos ugyan a Daoniléval, ám eltérő indikációra kérvényezték engedélyezését, valamint gyógyszerformája és erőssége is különbözik a referencia készítménytől. A vizsgálatok az Amglidia megfelelő minőségéről és relatív biológiai felvehetőségéről tanúskodtak.

A készítmény indikációi:

Neonatális diabetes mellitus (NDM) kezelésére újszülötteknél, csecsemőknél és gyermekeknél. A szulfonilurea hatóanyagok, mint az Amglidiában található glibenklamid hatásosnak bizonyultak az ATP-szenzitív káliumcsatornák béta-sejtjeit érintő genetikai mutációval rendelkező betegek, valamint a 6q24 kromoszómával kapcsolatosa átmeneti neonatális diabetes mellitusban szenvedő betegek kezelésében. Javasolt, hogy az Amglidiával történő kezelést egy igen korán jelentkező cukorbetegség kezelésében tapasztalattal rendelkező orvos kezdje meg.

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) által a februári ülésen adott pozitív vélemény a forgalmazási engedély kiadásának érdekében lefolytatott eljárás egyik legfontosabb állomása. A CHMP állásfoglalása most az Európai Bizottság elé kerül, és az intézmény dönt az uniós forgalomba hozatali engedély kiadásáról, a CHMP pozitív véleményének kiadásától számított körülbelül 60 napon belül. A termék alkalmazásával kapcsolatos részletes információkat az alkalmazási előirat (SmPC - Summary of Product Characteristics) tartalmazza majd, mely az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhető lesz, amint az Európai Bizottság kiadja a forgalomba hozatali engedélyt. A forgalomba hozatali engedély kiadását követően az egyes uniós országok tagállami szinten döntenek majd a készítmény áráról és támogatásáról, figyelembe véve a gyógyszernek az adott ország nemzeti egészségügyi rendszerében betöltött várható szerepét, felhasználását.