Emésztőrendszeri tünetek terhességben

Bevezetés
A terhesség a tápcsatorna vonatkozásában is rendkívüli, tehát „más” állapotnak tekinthető. A terhességre fontos hormonális és lelki változások jellemzőek – az előbbiek például befolyásolják az alsó nyelőcső sphinchter tónusát, továbbá a bélhuzam motilitását –, ugyanakkor nem elhanyagolható a medencében fokozatosan növekvő „térfoglalás” mechanikus hatása sem. Ebből a szempontból természetesen lényeges különbség van az első harmad és a harmadik trimeszter között, hiszen a terhesség előrehaladtával a zsigerek helyzete változik, növekszik a hasűri nyomás és a kismedencében eltérő mértékű vénás pangás is észlelhető. A hasi fájdalom, diszkomfort megélése, megítélése, objektivizálása egyénenként nem terhes állapotban is igen különböző lehet, hát még a terhesség idején. A terhességre általában a táplálkozási szokások változása is jellemző, korábban kedvelt ételek undort válthatnak ki, míg más ételekkel kapcsolatban „kívánósság” léphet föl, mindez szintén befolyásolhatja az addigi emésztési rendet, növelheti a tranzitidőt, más esetekben az átlagosnál nagyobb súlygyarapodást idézhet elő.
Fontos lelki momentum a terhesség során a gyógyszerek okozta lehetséges magzati ártalomtól való félelem, ezért a kismamák gyakran még az ártalmatlan készítményeket sem merik bevenni, ami egyes tünetek súlyosbodását okozhatja.
A különböző, a graviditással kapcsolatba hozható gasztrointesztinális eltérések, panaszok, kórképek három fő csoportba sorolhatók:

1. specifikus módon a terhességhez köthető kórképek: hyperemesis gravidarum, terhességi cholestasis, HELLP szindróma stb.,
2. a terhesség során esetlegesen jelentkező vagy gyakrabban előforduló kórképek, tünetek: nausea, refluxbetegség, fekélybetegség, székrekedés, aranyeresség stb.,
3. korábban fennálló gasztrointesztinális kórképek aktivitásának, lefolyásának változása a terhesség kapcsán: gyulladásos bélbetegségek, primer biliaris cirrhosis stb.