hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Érgyulladás (vaszkulitisz)

A vaszkulitisz az erek gyulladásos megbetegedése, melyben az érfal meg­vastagszik, meggyengül és hegesedik, az erek belső átmérője beszűkül. Emiatt zavart szenved az egyes szervek, szövetek vérellátása, ami romló szervműködéshez, szövetpusztuláshoz vezethet. A betegség esetenként kezelés nélkül is javulhat, máskor tartós gyógyszeres kezelésre van szükség a tünetek enyhítésére, a betegség fellángolásainak kivédésére.

hirdetés

A vaszkulitisznek több formája ismere­tes, ezek többségét a ritka kórképek között tartjuk számon. Előfordulhat, hogy az erek gyulladása csak egyetlen szervet érint (pl. a bőrt), máskor egyidejűleg több szerv vérellátása is károsodik. A betegség esetenként igen enyhe formában jelent­kezik, máskor súlyos, akár életveszélyes szerkezeti és működési károsodásokkal társulhat. A vaszkulitisz, illetve annak tü­netei felléphetnek hirtelen, heveny vagy hosszan tartó, idült formában.

Mi okozza az érgyulladást?

A vaszkulitisz pontos okát nem ismerjük. Bizonyos típusainak megjelenésében fel­tételezhető az örökletes genetikai hajlam szerepe. Más esetekben ún. autoimmun folyamatok állhatnak háttérben, amikor az immunrendszer a szervezet saját szöveteit, szerveit idegenként ismeri fel és ellenanya­got termel ellene. Ilyen kóros immunreak­ciót válthatnak ki bizonyos fertőzések (pl. B vagy C típusú hepatitisz, HIV-fertőzés, citomegalovírus-fertőzés), rosszindula­tú betegségek, immunológiai kórképek, egyes gyógyszerek. A vaszkulitisz lehet más reumás jellegű betegségek részjelen­sége is, ilyen pl. az ún. SLE (szisztémás lupus erythematosus, röviden lupusz), a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) vagy a Sjögren-szindróma.

Mikor kell érgyulladásra gondolni?

A betegség tünetei igen széles határok között változnak. A tünetek jellegét és súlyosságát az szabja meg, hogy az érin­tett erek milyen szervet vagy szövetet látnak el.

A vaszkulitisz tüneteinek egy része ál­talános, a szervezet egészét érintő tünet, s ezek jelentős hányada számos egyéb kór­állapotban is megjelenhet. Ilyen általános tünetek lehetnek a láz, fejfájás; általános levertség vagy fáradtságérzés; étvágy­talanság és akaratlan testsúlycsökkenés; hasfájás; nem helyhez köthető, bizonytalan fájdalmak; éjszakai izzadás; bőrkiütések; zsibbadás és érzészavarok; veseproblémák (pl. véres vagy elszíneződött vizelet).

A helyileg jelentkező, jellegzetesebb tünetek nagyban függnek az érintett erek elhelyezkedésétől. A vaszkulitisz többféle kórkép jelölésére szolgáló gyűjtőfogalom, típusainak részletes ismertetése túlmutat e betegtájékoztató keretein.

Vizsgálatok érgyulladás gyanújakor

Ha az említett tünetek bármelyike tartósan fennáll vagy súlyosbodik, orvoshoz kell for­dulni. A vaszkulitisz korai kórismézésének célja, hogy a súlyos szervi károsodások előtt megkezdődhessen a kezelés.

Az orvos részletesen kikérdezi a be­teget panaszairól, azok jellegéről, erőssé­géről, fennállási idejéről. Rákérdez arra is, hogy a tünetek állandó vagy időszakos jel­legűek-e, illetve hogy van-e olyan tényező, ami enyhíti vagy súlyosbítja a tüneteket. A kórelőzmény felvételekor az orvos kitér a korábbi betegségekre, a családban elő­ fordult hasonló tünetekre, a rendszeresen szedett gyógyszerekre is.

Laboratóriumi tesztek. Néhány egy­szerű laboratóriumi vizsgálattal eldönthe­tő, hogy zajlik-e a szervezetben gyulladás. Ennek megítélésére szolgál többek között egy speciális fehérje, az ún. C-reaktív pro­tein (CRP) szintje. Teljes vérképet is szoktak kérni, és szükség lehet bizonyos specifikus antitestek meghatározására is.

Vizeletvizsgálat. A vizelet vizsgálata választ ad arra a kérdésre, nincsenek-e je­len a vizeletben vörösvérsejtek vagy kóros mennyiségű fehérje.

Képalkotó vizsgálatok. A képalkotó vizsgálatok segítségével feltérképezhető, hogy az egyes szerveket/szöveteket men­nyiben károsította az erek gyulladása mi­att elégtelenné váló vérellátás. Ugyancsak a képalkotó vizsgálatokat hívhatja segítsé­gül az orvos a kezelés hatásának felmérésé­re. A leggyakrabban alkalmazott képalkotó vizsgálatok a hagyományos röntgenvizsgá­lat, az ultrahangvizsgálat, a számítógépes rétegvizsgálat (komputertomográfia, CT), a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET-CT). Az erek állapotának, a vérkeringés zavarainak elemzésére szolgál az érfestés (angiográfia).

Biopszia. Apró szövetmintát vesznek a károsodott területről további kórszövet­tani vizsgálat céljaira. A mintában a patoló­gus az erek gyulladására utaló jeleket keres.

Kezelés

A kezelés egyrészt a gyulladás csökkenté­sét célozza megfelelő gyógyszerek adásá­val, másrészt a vaszkulitisz hátterében álló alapbetegségre irányul. A terápia célja (1) a gyulladás megszüntetése, (2) a tünetek kiújulásának megelőzése. A gyógyszeres kezelés módja és időtartama az érgyulladás típusától, a szervi érintettségtől és a beteg­ség súlyosságától függ.

Kortikoszteroidok. Ezek a vaszkulitisz kezelésében is nélkülözhetetlen gyógysze­rek (pl. prednizolon) csökkentik az érintett erek gyulladását. Mellékhatásaik miatt az orvosok csak a feltétlenül szükséges adag­ban és ideig alkalmazzák őket.

Immungátló gyógyszerek. Az im­munsejtek működésének gátlásával fejtik ki hatásukat. E csoportba tartozó ható­anyag pl. az azathioprin, a methotrexat és a cyclophosphamid.

Biológiai terápia. Ugyancsak az im­munfunkciók befolyásolása révén ható újabb szer a rituximab, mely igen hatásos lehet a vaszkulitisz bizonyos típusaiban. A rituximab jó választás lehet hosszú távú fenntartó kezelésként, azonban ennek al­kalmazásakor is számolni kell mellékhatá­sokkal, illetve a B típusú májgyulladás fel­lángolásával. Ugyancsak a biológiai szerek közé tartoznak a tocilizumab és a tumor­nekrózis-faktor (TNF) ellen ható szerek.

Műtét. Vannak esetek, amikor a vaszkulitisz okozta szöveti vagy szervi károsodások megoldására sebészeti beavatkozást kell vé­gezni. Ez lehet ún. graftműtét: olyan érsebé­szeti beavatkozás, melynek során áthidaló érszakasszal biztosítják a véráramlást az ér­gyulladás miatt beszűkült vagy elzáródott érszakaszon. A szervek működésének leál­lásához vezető súlyos károsodás transzplan­tációt (pl. veseátültetést) tehet szükségessé.

Amennyiben a betegség hátterében külső oki tényező (pl. gyógyszer, vegyszer) hatása mutatható ki, fontos a gyanúba vett faktor kiiktatása a beteg életéből.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[195942] galéria
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.