ESC 2014-18: Infarktus esetén a gyanús koszorúereket is célszerű kezelni

Az ST-elevációval járó koszorúér elzáródás esetén a lehető legkorábban elvégzik a perkután coronaria-intervenciót (PCI), melynek során a megfelelően kezelt érben a véráramlás helyreáll. A mindennapi, rutinszerű PCI során sok intervenciós laboratóriumban az infarktushoz vezető koszorúér kinyitása után befejezik a beavatkozást.

Egy angol munkacsoport Anthony Gershlick vezetésével 2008-ban indította el a CVLPRIT vizsgálatot. Eddigi eredményeiket “The Complete Versus Lesion-Only Primary PCI Trial” címmel a European Society of Cardiology idei kongresszusán ismertették. Ebben a tanulmányban összehasonlították a jelentős hemodinamikai események előfordulását a szokásos, csak a “bűnös” – angolul: culprit –, azaz elzáródott koszorúér kezelését követően és akkor, ha a koronarográfia során a teljes érrendszer bármelyik szakaszán észlelt, bármilyen fokú szűkületet ellátták.

A CVLPRIT vizsgálat egyértelműen azt mutatta, hogy kóros kardiovaszkuláris történések 55%-kal ritkábban jelentek meg abban a betegcsoportban, amelyiknek a koszorúér-rendszerét úgy kezelték, hogy a legcsekélyebb eltérést is igyekeztek rendbe hozni. Ugyanakkor semmiféle biztonsági jelzést nem észleltek.

Egy éven belül abban a csoportban, amelyikben kizárólag a fő kóros elváltozást kezelték, 21,1%-ban fordult elő súlyosnak minősíthető kardiovaszkuláris esemény, míg a részletesen ellátott betegeknél csak 10% volt ez az arány (p=0,009). A kizárólag a STEMI okának vehető kóros érszakasz ellátása után 6 beteg halt meg, a másik csoport tagjai közül 2 (p=0,14). Négy betegnél történt ismétlődő infarktus a “CVLPRIT”-csoportból, és feleannyi beteg (2 fő) kapott újabb infarktust az összes kóros koszorúéren kezelt csoport tagjai közül.

További különbségek is mutatkoztak a monoterápia és a teljességre törekvő értágítás között: szívelégtelenség 9 vs. 4 esetben lépett fel (p=0,39), revaszkularizációra 12 vs. 7 esetben volt szükség (p=0,20). Bár ezek közül egyik különbség sem volt statisztikailag szignifikáns, de ezt a kis esetszám magyarázhatja, ugyanakkor ezek mind kemény adatok.

A vizsgálat kezdetén, 2008-ban 298 beteget vontak be a teljes csoportba, 150 esetben részletes revaszkularizációt végeztek, 146 betegnél csak a „bűnös” léziót kezelték. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a Preventive Angioplasty in Myocardial Infarction (PRAMI) tanulmány is azt jelezte: a PCI során végzett teljes revaszkularizáció 65%-kal csökkentette a nemkívánatos események előfordulását. „Úgy véljük, hogy a jövendő STEMI-kezelési irányelvek összeállítóinak ezeket az adatokat célszerű figyelembe venniük” – mondotta Dr. Gershlick.