Étrend és a demenciakockázat
Egy hosszú távú, 20 éven át folytatott svéd kutatás alapján végzett elemzés nem mutatott ki szignifikáns összefüggést az étrend és a demencia között.
A Neurology folyóirat közölte a svédországi Lund Egyetem vezetésével 20 éven át folytatott vizsgálat eredményeit, ám ezek szerint nem mutatható ki közvetlen összefüggés az egészséges étrend és a demencia kialakulásának kockázata között. Korábban már sok tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéssel, de meglehetősen vegyes eredményekre jutottak. A mostani vizsgálat azért számított különlegesnek, mert egyrészt a korábbiakhoz képest nagy elemszámú volt (28025 felnőtt bevonásával készült, akiknek 61%-a nő volt), másrészt a 20 év igen hosszú követési időszaknak számít (a vizsgálatban egyéb betegségek, például rák kialakulásának kockázatát is értékelték). Ráadásul a vizsgálatba bevont személyek a korábbi tanulmányokhoz képest fiatalabbak voltak, és a beléptetés időpontjában még egyiküknél sem állapítottak meg demenciát vagy kognitív funkcióvesztést. A résztvevők minden nap feljegyezték étrendjüket, illetve bizonyos időszakonként kérdőíveket töltöttek ki, és személyes interjúkon is részt vettek.
A több mint 28 ezer résztvevő közül a 20 éves vizsgálati időszak alatt 1943 betegnél diagnosztizáltak demenciát (6,9%). Azokhoz képest, akiknél demencia nem alakult ki, kimutatható volt, hogy a betegek általában idősebbek, alacsonyabb iskolai végzetségűek voltak, és már a vizsgálat megkezdésének időpontjában több szív-érrendszeri kockázati tényezővel és komorbiditással rendelkeztek.
Az eredmények szerint azok körében, akik tartották magukat a hagyományosan egészségesnek tekintett étrendhez, nem volt kisebb a bármilyen okból bekövetkező demencia kockázata az étrend adherenciája alapján, valamint sem az Alzheimer-kór, sem a vaszkuláris okból kialakuló demencia kockázatának tekintetében nem volt különbség. Ugyanez a megfigyelés vonatkozott a módosított mediterrán étrendre is, a kockázat ilyen étrend követése esetén sem bizonyult kisebbnek. A vizsgálat egy 738 személyt tartalmazó alcsoport esetében külön értékelte az étrend és az Alzheimer-kórra utaló patológiás elváltozások (gerincvelői amiloid-béta [Aβ42] koncentráció) közötti esetleges asszociációt, de a kutatók itt sem tudtak kimutatni összefüggést.
A közleményt publikáló Neurology folyóirat szerkesztőségi cikkben foglalkozott a vizsgálat eredményeinek értelmezésével. Véleményük szerint „a tanulmányban vizsgált egyetlen tényezőnek talán nincs a kimutathatósághoz elegendően nagy hatása a kognitív képességek alakulására, ám sokkal inkább feltételezhetjük, hogy ez sok közül csak az egyik faktor, amelyeknek az eredője lesz valóban meghatározó (étrend, rendszeres testmozgás, szív-érrendszeri kockázati tényezők kontrollja, dohányzás mellőzése, alkoholfogyasztás mérséklése stb.) A szerkesztőségi vélemény szerint továbbra is kérdéses, hogy:
- hogyan lehet kimutatni az étrend kognitív képességek alakulására gyakorolt hatásait?
- meg lehet-e állapítani, hogy az egészséges étrend alkalmazásával visszafogható-e a demens idős emberek száma, kiterjeszthető-e az egészségben megélt várható élettartam, vagy mindkét hatás egyszerre elérhető-e?
Forrás:
