Fiatal felnőttek NSAID szedésének veszélye
Egy új kutatás szerint a vesebetegségek kialakulásának kockázata a nem szteroid gyulladáscsökkentőket rendszeresen fogyasztó aktív fiatalokban és középkorúakban is magas.
A katonákon végzett retrospektív analízis szerint az akut vesekárosodás (AKI, acute kidney injury) és a krónikus vesebetegség (CKD, chronic kidney disease) kockázata 20%-kal magasabb azoknál, akik nagy dózisban szedtek NSAID-okat. A tanulmányban a kutatók megállapították, hogy bár az összefüggés mérsékelt, de statisztikailag szignifikáns, ezért az NSAID-k magasabb adagjainak előnyeiről és hátrányairól fel kell világosítani a fiatal felnőtt betegeket is, és ezen korosztály részére alternatív fájdalomcsillapítókat is kellene keresni. A szerzők leírják, hogy „a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) és a vesekárosodás összefüggéseit kutató epidemiológiai vizsgálatok rendszerint idős, krónikus és veszélyes veseproblémákban szenvedő embereken történtek, és viszonylag kevés figyelem irányult a NSAID-ok fiatal, egészséges egyénekre gyakorolt káros mellékhatásaira.” Dr. Alan Nelson (Stanford University, California) és munkatársai a JAMA Network Open-ben online megjelent közleményükben az USA hadseregében szolgálók vizsgálatának eredményeit közölték. Választásuk azért esett a katonákra, mert közismert, hogy a seregben az NSAID-k használata mindennaposnak számít. Ráadásul a seregben szolgálók rendszeresen állóképességi gyakorlatokat végeznek, márpedig a kimerítő gyakorlatok csökkentik a vesék vérátáramlását, és emiatt az erőteljes edzést folytató NSAID-használóknál nő a vesekárosodás kockázata.
A retrospektív vizsgálatban a 2011 és 2014 közötti időszakból gyűjtötték össze 764.228 szolgálatban lévő amerikai katona adatait. A résztvevők 86%-ban férfiak voltak, átlagos életkoruk 28,6 év volt. A megfigyelési idő során 1.630.694 NSAID-receptet állítottak ki számukra, leggyakrabban (72,4%) ibuprofent és naproxent írtak fel. Az ibuprofen receptek 78,3%-án a 800 mg-os kiszerelés szerepelt, 88,4%-ban naponta 3, vagy több javasolt adagban. Ehhez hasonlóan csaknem az összes naproxen recepten (95,7%-ban) a gyógyszer legalább 500 mg-os, vagy nagyobb dózisban került felírásra, 93,8%-ban legalább napi kétszeri adagolási javaslattal. A katonák 66%-ának részére a vizsgálatot megelőző 6 hónapban egyáltalán nem írtak fel NSAID-ot, viszont közel 18%-uk havonta 1-7 alkalommal meghatározott napi dózist (DDD, defined daily dose) kapott, és 16%-uk havonta több mint 7 napon át szedte a felírt szert.
Az értékelhető adatok szerint 763.752 személynél 2356 (0,3%) esetben lehetett AKI eseményt, míg a 763.654 személynél 1634 (0,2%) esetben lehetett CKD eseményt kimutatni. Viszont jelentős különbségek voltak kiinduláskor az NSAID-t szedők és a nem szedők között, pl. a katonanők 12,5%-a egyáltalán nem szedett NSAID-t, míg a 18,3%-a a legmagasabb adagokat kapta. Az obesitas, a diabeteses anamnézis, a magas vérnyomás megléte kétszer gyakoribb volt a magas dózisokat szedők között. Az afro-amerikai résztvevők is jóval többen szedtek magas adagban NSAID-okat. Igazított regressziós modell segítségével kimutatták, hogy a havonta 7 DDD-t, vagy ennél is nagyobb adagot szedőknél egyaránt 20%-kal magasabb volt a veseproblémák kialakulásának kockázata: AKI esetén: HR 1,2 (95%CI 1,1-1,4), CKD esetén: HR 1,2 (95%CI 1,0-1,3). Kockázatszámítások után a következő eredményeket kapták: a legmagasabb NSAID expozíció esetén 100.000 személyenként 17,6 extra AKI és 30,0 extra CKD kialakulása várható (az átlagoson felül). „Ezek az esetek tehát mind megelőzhetők lennének” – jegyezték meg a kutatók. A magas dózisú NSAID-okhoz társuló akut és krónikus vesekárosodás kockázatát az egyéb betegségek (obesitas, túlsúly, diabetes, hipertónia) lényegesen növelik, közülük a hipertóniás betegek NSAID használatának van jelentős kockázata. Magas dózisú NSAID szedéskor a férfiaknál, az afro-amerikaiaknál, és a latin ajkú etnikumhoz tartozóknál magasabb az AKI és CKD kockázata az átlaghoz képest. Az életkor szintén befolyásoló tényező: a 22 évesnél idősebbeknél magasabb a kockázat a fiatalabbakhoz képest, míg az idősebbek sokkal veszélyeztetettebbek, a 42-49 éveseknél ötször gyakoribb a CKD kialakulásának kockázata (igazított HR: 5,0, 95%CI 3,5-7,1), míg 50 fölött már 7,1-szeres a CKD kockázat (95%CI 4,8-10,4).
Ugyanakkor a kutatók megjegyezték, hogy csak a magas (havonta legalább 7 DDD, vagy több) dózisú NSAID szedőknél emelkedett a kockázat, alacsony dózisoknál a kockázat növekedés nem szignifikánsan, ezért az alacsonyabb dózisok javasoltak. Az akut és krónikus vesekárosodás lehetőségét emelő , elkerülhető faktorokat (obesitas, túlsúly, magas vérnyomás) pedig kezelni kell.
Forrás:
