Gasztroözofageális tünetek enyhítése a LINX segítségével
Az FDA idén márciusban fogadta el a LINX nevű eszközt a gasztroözofageális reflux betegség minimálisan invazív kezelésére. A mágneses magot tartalmazó titán gyöngyökből álló, laparoszkóposan a nyelőcső köré helyezhető eszköz biztonságosnak és hatásosnak bizonyult olyan betegek körében, akiknél savcsökkentőkkel nem sikerült tünetmentességet elérni.
A fejlett országokban minden tizedik lakosnak vannak refluxos panaszai, a gasztoözofageális reflux betegség (GORB) a leggyakoribb diagnózis a gasztroenterológiai ambulanciákon. Az első vonalbeli terápiát jelentő protonpumpagátlók mellett a betegek 40%-ánál perzisztálnak a tünetek.
E páciensek számára a Nissen-fundoplikáció jelenthet megoldást, azonban gyakran a műtét sem eredményez tünetmentességet. A műtétet követően a betegek nagy része nem tud böfögni, valamint gyakran a hányás is gondot okoz. Emiatt csak súlyos, komplikált esetekben vagy nagy hiatus hernia esetén végzik a műtéti beavatkozást.
A GORB terápiás algoritmusában rést találunk: azon betegek számára, akiknek a savcsökkentők nem elegendőek, nem áll rendelkezésre megfelelő módszer a panaszok enyhítésére. A LINX eszközt e hiányosság kiküszöbölésére fejlesztették ki. A cél egy olyan, laparoszkóppal behelyezhető eszköz kialakítása volt, amely csökkenti a panaszokat, a cardia anatómiájának változása nélkül behelyezhető, továbbá szükség esetén eltávolítható. A LINX mágneses magot tartalmazó titán gyöngyökből áll, melyeket titán drótra fűznek fel. A nyelőcső alsó záróizmának (LES) magasságában a nyelőcső köré tekerve növeli a sphincter ellenállását, így a LES nyomása meghaladja az intragasztriális nyomást. Ahhoz, hogy a gyomortartalom a nyelőcsőbe kerüljön, a nyomásnak nagyobbnak kell lennie, mint a nyugalmi LES-nyomás és a gyöngyök közötti mágneses kölcsönhatás összege. Ugyanakkor a lenyelt bólus könnyen legyőzi a gyöngyök közötti mágneses erőt, a gyöngyök eltávolodnak egymástól, és a bólus áthalad a sphincteren.
A LINX a nyelőcső körül zárt helyzetben
A forrás itt letölthető.
Bonavina és mtsai multicentrikus, prospektív tanulmányban elemezték a LINX hatásosságát és biztonságosságát. A beavatkozást 44, tipikus GORB-tünetekkel küzdő betegen végezték el. A műtét előtt 24-órás pH-monitorozás, nyelőcső-manometria, nyeletéses röntgenvizsgálat és felső endoszkópia történt, továbbá tüneti naplót vezettek és életminőséget vizsgáló kérdőívet töltöttek ki. Három hónappal, valamint egy és két évvel a műtét után újra elvégezték a 24-órás pH-monitorozást, a nyeletéses röntgenvizsgálatot és a felső endoszkópiát, kitöltötték az életminőségi kérdőívet. Nyelőcső-manometria a három hónapos és az egyéves kontroll alkalmával történt.
A LINX behelyezése során szövődményt nem észleltek, a beavatkozás átlagos időtartama 40 perc volt. A műtét után a páciensek 43%-a panaszolt diszfágiát, mely a 3. hónap végére minden esetben megszűnt. Két esetben került sor a gyűrű eltávolítására: az egyik esetben MRI elvégzése vált szükségessé, a másikban perzisztált a diszfágia. Az életminőség 85%-kal javult az első év végére, 90%-kal a második év végére. Az első év végén a betegek 90%-a, a második év végén 86%-uk nem igényelt protonpumpagátlót. A 24-órás pH-monitorozás az egyéves kontroll alkalmával a betegek 77%-ánál, a kétéves kontroll idején a betegek 90%-ánál normális regisztrátumot adott. A kontroll-manometria a beavatkozás előtt alacsony LES-nyomású betegeknél a nyomás emelkedését mutatta (6,5 Hgmm-ről 14,6 Hgmm-re). Azoknál, akiknél a kezdeti LES-nyomás a normális tartományban volt, nem észleltek változást. Nem találtak érdemi eltérést a LES teljes, illetve intraabdominális hosszában, valamint a nyelőcső-kontrakciók amplitúdójában sem.
A felső endoszkópia során nem észleltek nyálkahártya- vagy egyéb transzmurális eróziót, melyet a LINX okozott volna. A LINX alkalmazása mellett nem tapasztalták a böfögés vagy a hányás akadályozottságát.
Bonavina és mtsai igazolták, hogy a LES barrier funkciójának megerősítése a LINX segítségével hatásos kezelés lehet GORB esetén. A LINX elsősorban akkor jelenthet megoldást, ha a beteg számára nem elegendő a savcsökkentő, de a műtéti kockázat meghaladja a várható előnyöket. Ez idáig az eszköz migrációját nem tapasztalták, szöveti károsodást nem írtak le. Az MRI jelenleg kontraindikált e betegek körében, mivel még nem tisztázódott, hogy a két eszköz között van-e interakció.
A fenti tanulmány alapján a LINX minimálisan invazív eljárással biztonságosan behelyezhető a normális anatómiai viszonyok megőrzésével. A LINX biztonságosnak és hatásosnak bizonyult.
A referátum az alábbi közlemény alapján készült:
Bonavina L, DeMeester T, Fockens P. Laparoscopic sphincter augmentation device eliminates reflux symptoms and normalizes esophageal acid exposure: one- and 2-year results of a feasibility trial. Ann Surg 2010;252(5):857–862.
