hirdetés
hirdetés

Gyermekkori intelligencia és későbbi betegségek

Minél magasabb a gyermek intelligenciaszintje, annál kisebb az esélye számos betegség kialakulására.

hirdetés

Az elmúlt években több (ausztrál, svéd, dán, egyesült államokbeli és brit populációkra vonatkozó) kohorsz tanulmány eredményei támasztották alá, hogy a standard intelligenciatesztekkel gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban mért intelligenciahányados összefüggésben van a teljes mortalitással a középkorú, vagy idősebb korú populációban. Bár ezzel kapcsolatban néhány kórkép (pl.: kardiovaszkuláris betegségek, öngyilkosság, sérülések) vonatkozásában rendelkezünk speciális adatokkal, számos egyéb kórképpel kapcsolatban nincsenek információink. Az intelligenciaszint és a későbbi mortalitás közötti összefüggések magyarázhatóak életmód szerinti befolyásoló faktorokkal (aktív fizikális állapot, vagy dohányzás), illetve szocioökonómiai jellegzetességekkel, ahogyan nem elhanyagolható az sem, hogy az egyén hogyan kezeli az esetlegesen fennálló betegségeket, vagy mennyire művelt. Egy nemrég alátámasztott tény az is, hogy az általános mentális állapot és a hosszú élet genetikailag kódolt „képességek”. Mindezek azonban nem adnak kizárólagos magyarázatot arra, hogy az intelligensebb gyermekek később miért lesznek kevésbé betegesek.

Egy nemrég napvilágot látott skót prospektív kohorsz tanulmánynak a korábbiakkal szemben számos előnye van: a benne részt vevők gyermekkori intelligenciahányadosát speciális, részletesen tanulmányozott mortalitási mutatóikkal vetették össze. A Skót Mentális Vizsgálatban (Scottich Mental Survey/SMS) közel 56 000 fő vett részt, 1936-ban született nők és férfiak akik mortalitási adatait 11 éves koruktól kezdődően 68 évig (2015-ig) rögzítették. Ezek között fő végpontokként szerepeltek a koszorúsér betegségek, stroke, specifikus daganatos és légzőszervi betegségek, emésztőszervi kórképek, külső halálokok, illetve a demencia. Az összefüggéseket férfiakra és nőkre vonatkozóan külön is megvizsgálták és mivel elég nagy populációt választottak, minden lehetséges végponthoz kellő mennyiségű adattal rendelkeztek. Hatalmas előnyük a korábbi, hasonló kutatásokkal szemben, hogy figyelembe vették további befolyásoló faktorok és szocioökonómiai státuszok potenciálisan zavaró hatásait.

Deary professzor és munkacsoportja eredményei alapján a gyermekkori intelligenciaszint fordított arányú összefüggésben áll az összes, általuk vizsgált fő betegséggel. Az 1 SD előnyre (kb. 15 IQ pont) eső korra és nemre rendezett hazárd értékek (95%-os konfidencia intervallum mellett) légzőszervi betegségek, koszorúsér betegségek és stroke esetében voltak a legmagasabbak; rendre 0,72 (0,70 és 0,74 között), 0,75 (0,73 és 0,77 között), illetve 0,76 (0,73 és 0,79 között). Említésre méltó összefüggés mutatkozott még (P<0,001) sérülések (0,81 – 0,75 és 0,86 között), dohányzással összefüggő betegségek (0,82 – 0,80 és 0,84 között), emésztőszervi betegségek (0,82 (0,79 és 0,86 között) és demencia (0,84 – 0,78 és 0,90 között) esetében is. Öngyilkosságra vonatkozóan és nem dohányzással asszociált daganatos megbetegedések terén gyenge összefüggést találtak: rendre 0,87 (0,74 és 1,02 között), valamint 0,96 (0,93 és 1,00 között). A kutatócsoport eredményei alapján felmerült továbbá a gyanú arra vonatkozóan is, hogy a nők körében a gyermekkori intelligenciaszint erősebb összefüggést mutat a koszorúsér betegségek, dohányzással kapcsolt betegségek, légzőszervi kórképek és demencia későbbi kialakulásával, mint a férfiak esetében (P értékek rendre: <0,001, 0,02, <0,001 és 0,02). A gyermekkori intelligencia minden vizsgált rosszindulatú daganatos betegség későbbi kialakulásával összefüggésben állhat – derül ki a tanulmányból. Ezek részletesen a következő értékeket mutatták: tüdőrák: 0,75 (0,72 és 0,77 között), gyomorrák: 0,77 (0,69 és 0,85 között), hólyagrák: 0,81 (0,71 és 0,9 között), nyelőcsőrák: 0,85 (0,78 és 0,94 között), májrák: 0,85 (0,74 és 0,97 között), kolorektális daganat: 0,89 (0,83 és 0,95 között) és vérképzőszervi daganat: 0,91 (0,83 és 0,98 között). A kapott eredményeket esetleges további befolyásoló faktorok figyelembe vétele után is rendezték; három gyermekkori szocioökonómiai jelző figyelembe vétele mellett az eredmények nem különböztek jelentősen a fentiektől.

Az összegzett skót tanulmány eredményei alapján a vizsgált egyének magasabb gyermekkori intelligencia hányadosa alacsonyabb mortalitási mutatókkal társul koszorúsér-betegségek, stroke, dohányzással összefüggő rosszindulatú daganatok (különösen tüdő- és gyomorrák), valamint emésztőszervi kórképek, sérülés és demencia esetében.

 

Forrás: BMJ

Dr. V-K. O.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.