Gyulladásos vagy lokálisan előrehaladott emlőrák esetén hasonlóan jó hatású a neoadjuváns kemoterápia, mint az operábilis emlőrák eseteiben: a GeparTrio vizsgálat másodlagos végpontadatainak elemzése
2010. április 16. 10:49
Célkitűzés
Gyulladásos vagy lokálisan elôrehaladott emlőrák esetén a neoadjuváns kemoterápia és az ezt követő mastectomia a választandó kezelés, ilyen esetekben azonban kevésbé tartják hatékonynak e terápiás megközelítést, mint az operábilis emlőrák eseteiben. Közleményünkben a GeparTrio vizsgálat gyulladásos emlőrákban (IBC, inflammatory breast cancer; cT4) vagy lokálisan előrehaladott emlőrákban (LABC, locally advanced breast cancer; cT4a-c vagy cN3; IIIB vagy IIIC stádium) szenvedő résztvevőinek és operábilis emlőrák (OBC, operable breast cancer; cT2-3) miatt kezelt betegeinek prospektív összehasonlítását tesszük közzé.
Betegek és módszerek
A vizsgálati alanyokat a daganat stádiuma szerint rétegeztük, majd véletlen besorolás alapján hat vagy nyolc ciklusban docetaxel/doxorubicin/cyclophosphamid (TAC) kombinációval vagy kétciklusnyi TAC sémával és négyciklusnyi vinorelbin/capecitabin kombinációval kezeltük. A vizsgálat másodlagos célkitűzésének eredményét, azaz a teljes patológiai remisszió (pCR, pathologic complete response; definíció szerint sem az emlőszövetben, sem a nyirokcsomókban nincsenek kimutatható invazív/nem invazív tumorsejtek) stádiumok szerinti gyakoriságával kapcsolatos eredményeket tesszük közzé.
Eredmények
A tanulmányban összesen 287 IBC-vel (n = 93) vagy LABC-vel (n = 194 diagnosztizált és 1777 OBC-ben szenvedő beteg vett részt. A vizsgálat kezdetén sorrendben a következő jellemzőket állapítottuk meg a háromféle daganattípus által érintett betegekről: medián tumorméret 8,0 cm, 7,0 cm, illetve 4,0 cm (p < 0,001); többszörös léziók gyakorisága 31,2%, 27,3%, illetve 19,6% (p < 0,001); nyirokcsomó-érintettség előfordulási aránya 86,6%, 71,2%, illetve 51,6% (p < 0,001); grade 3 elváltozás gyakorisága 44,4%, 30,4%, illetve 39,9% (p = 0,178); a lobuláris-invazív szövettani típus előfordulási aránya 7,5%, 17,5%, illetve 13,3% (p = 0,673); a hormonreceptor-negatív daganatok aránya 38,0%, 20,0%, illetve 36,4% (p = 0,008); a humán növekedési faktor 2-es típusú receptorát expresszáló tumorok aránya 45,1%, 38,9%, illetve 35,7% (p = 0,158). A pCR tekintetében a hatásarány IBC esetén 8,6%-nak, LABC esetén 11,3%-nak, OBC esetén 17,7%- nak adódott (p = 0,002); ugyanilyen sorrendben a fizikális vagy ultrahangvizsgálattal kimutatható teljes vagy részleges remisszió tekintetében 71,0%-os, 69,6%-os, illetve 83,4%-os hatásarányt (p < 0,001), míg az emlőmegtartó műtét vonatkozásában 12,9%-os, 33,0%-os, illetve 69,9%-os hatásarányt (p < 0,001) állapítottunk meg. A p-értékek minden esetben az IBC és az LABC együttesének OBC-vel történő összehasonlítására vonatkoznak. A többváltozós elemzés alapján önmagában a tumorstádium nem bizonyult a pCR független előrejelzőjének (esélyhányados [OR, odds ratio], 1,51; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval] 0,88–2,59; p = 0,13).
Következtetések
A betegek daganatainak kezdeti jellemzőit is figyelembe véve nem mutattunk ki különbséget a neoadjuváns kemoterápiára adott válaszreakció terén a tumorstádium függvényében.
Gyulladásos vagy lokálisan elôrehaladott emlőrák esetén a neoadjuváns kemoterápia és az ezt követő mastectomia a választandó kezelés, ilyen esetekben azonban kevésbé tartják hatékonynak e terápiás megközelítést, mint az operábilis emlőrák eseteiben. Közleményünkben a GeparTrio vizsgálat gyulladásos emlőrákban (IBC, inflammatory breast cancer; cT4) vagy lokálisan előrehaladott emlőrákban (LABC, locally advanced breast cancer; cT4a-c vagy cN3; IIIB vagy IIIC stádium) szenvedő résztvevőinek és operábilis emlőrák (OBC, operable breast cancer; cT2-3) miatt kezelt betegeinek prospektív összehasonlítását tesszük közzé.
Betegek és módszerek
A vizsgálati alanyokat a daganat stádiuma szerint rétegeztük, majd véletlen besorolás alapján hat vagy nyolc ciklusban docetaxel/doxorubicin/cyclophosphamid (TAC) kombinációval vagy kétciklusnyi TAC sémával és négyciklusnyi vinorelbin/capecitabin kombinációval kezeltük. A vizsgálat másodlagos célkitűzésének eredményét, azaz a teljes patológiai remisszió (pCR, pathologic complete response; definíció szerint sem az emlőszövetben, sem a nyirokcsomókban nincsenek kimutatható invazív/nem invazív tumorsejtek) stádiumok szerinti gyakoriságával kapcsolatos eredményeket tesszük közzé.
Eredmények
A tanulmányban összesen 287 IBC-vel (n = 93) vagy LABC-vel (n = 194 diagnosztizált és 1777 OBC-ben szenvedő beteg vett részt. A vizsgálat kezdetén sorrendben a következő jellemzőket állapítottuk meg a háromféle daganattípus által érintett betegekről: medián tumorméret 8,0 cm, 7,0 cm, illetve 4,0 cm (p < 0,001); többszörös léziók gyakorisága 31,2%, 27,3%, illetve 19,6% (p < 0,001); nyirokcsomó-érintettség előfordulási aránya 86,6%, 71,2%, illetve 51,6% (p < 0,001); grade 3 elváltozás gyakorisága 44,4%, 30,4%, illetve 39,9% (p = 0,178); a lobuláris-invazív szövettani típus előfordulási aránya 7,5%, 17,5%, illetve 13,3% (p = 0,673); a hormonreceptor-negatív daganatok aránya 38,0%, 20,0%, illetve 36,4% (p = 0,008); a humán növekedési faktor 2-es típusú receptorát expresszáló tumorok aránya 45,1%, 38,9%, illetve 35,7% (p = 0,158). A pCR tekintetében a hatásarány IBC esetén 8,6%-nak, LABC esetén 11,3%-nak, OBC esetén 17,7%- nak adódott (p = 0,002); ugyanilyen sorrendben a fizikális vagy ultrahangvizsgálattal kimutatható teljes vagy részleges remisszió tekintetében 71,0%-os, 69,6%-os, illetve 83,4%-os hatásarányt (p < 0,001), míg az emlőmegtartó műtét vonatkozásában 12,9%-os, 33,0%-os, illetve 69,9%-os hatásarányt (p < 0,001) állapítottunk meg. A p-értékek minden esetben az IBC és az LABC együttesének OBC-vel történő összehasonlítására vonatkoznak. A többváltozós elemzés alapján önmagában a tumorstádium nem bizonyult a pCR független előrejelzőjének (esélyhányados [OR, odds ratio], 1,51; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval] 0,88–2,59; p = 0,13).
Következtetések
A betegek daganatainak kezdeti jellemzőit is figyelembe véve nem mutattunk ki különbséget a neoadjuváns kemoterápiára adott válaszreakció terén a tumorstádium függvényében.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
