Hány évente szűrjük a méhnyakrákot?
Az amerikai irányelvek 21 éves kor után 3 évenkénti méhnyakrák szűrést javasolnak.
A méhnyakrák rendszeres szűréssel és a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcináció segítségével jelentős mértékben megelőzhető, mégis az USA-ban 2019-ben 13.170 asszonynál diagnosztizálták a betegséget, 2011 és 2016 között gyakorisága 7,6/100.000 volt.
Az utóbbi években az USA különféle tudományos társaságai és szervezetei különböző javaslatokat fogalmaztak meg a méhnyakrák szűrésével kapcsolatosan. A 2012-es, és 2015-ben megújított guideline szerint sem javasolt – előzetes probléma nélküli esetekben, életkortól függetlenül - a 3 évenkéntinél gyakoribb vizsgálat. A szűrést a guideline szerint 21 éves korban javasolt elkezdeni és 64 éves korig vagy 3 évenkénti citológiai (PAP kenet) vizsgálat javasolt.
Dr. Cosette Wheeler (University of New Mexico School of Medicine, Albuquerque) és munkatársai viszont azt figyelték meg, hogy a New Mexico HPV Pap regiszter szerint az USA ezen államában (ahol egyébként valamennyi méhnyakrákos szűrés, diagnózis és kezelés rögzítve van) 2018-ban az asszonyok mintegy fele évenként vagy kétévenként elvégeztette a Pap-kenet vizsgálatot. Viszont növekszik azoknak az aránya, akik egyetlen szűrővizsgálat után akár 5 évnél hosszabb ideig várnak, míg ismételten jelentkeznek szűrésre. Azt is megfigyelték, hogy a Pap teszt és a HPV kombinált szűrés után ritkábban maradoznak el az asszonyok. Ez úgy történhet meg, hogy a behívás-visszahívás rendszere nem működik tökéletesen.
Dr. Wheeler és munkatársai az International Journal of Cancer-ben megjelent tanulmányukban a 2006 és 2016 közötti időszakból vett méhnyakrákos adatokat dolgozták fel. Az New Mexico Tumor Registry (NMTR) és a New Mexico HPV Pap Registry (NMHPVPR) adatai minden egyes szűrésről, méhnyakrákról, diagnózisról és kezelési eredményről pontos információkkal szolgáltak. A méhnyakrákos eseteket az New Mexico HPV Pap Registry-ből vett kontroll esetekkel hasonlították össze. A vizsgált 10 éves időszakban 876 nőbetegnél diagnosztizáltak méhnyakrákot, közülük 646-an voltak szűrésen a diagnózist megelőző 3, vagy több évben. A daganatos betegség az esetek csaknem felében (47,9%-ban) a 35 és 54 éves kor közötti nőknél, 2,3%-ban 25 évnél fiatalabbaknál, és 15,8%-ban 65 éves korban vagy később jelentkezett. A daganatos betegség stádiuma jelentősen függött a beteg életkorától: az I. stádiumú méhnyakrákos betegek 75,0%-a 35 év alatti volt, és a 65 év fölöttieknél az I. stádiumú daganatok aránya 41,1% volt. A 25-34 évesen diagnosztizált betegek között csak 5,3%-ban volt IV. stádiumú beteg, viszont a 65 éves, vagy idősebb asszonyok körében ez az előrehaladott állapot már 18,9%-ban fordult elő.
A 3 évenkénti szűrésen átesett nőknél kisebb volt a bármilyen stádiumú méhnyakrák kockázata, azokhoz képest, akik a 2016-ot megelőző 5 évben csak egy alkalommal vettek részt a szűrésen. Pl. a daganatos diagnózis előtti 3 évben szűrt asszonyoknál csak 22,5%-ban fordult elő III+ stádiumú méhnyakrák, és 59,3%-ban mutattak ki stádium IA daganatot.
A rögzített adatok szerint a 3 évnél gyakoribb szűrés nem jár további kockázatcsökkenéssel. A vizsgálat legfőbb üzenete, hogy a Pap-kenetvételen alapuló 3 évenkénti szűrés biztonságos. Nincs értelme a gyakrabban végzett szűrővizsgálatnak, már így is korai stádiumban fel lehet ismerni a méhnyakrák 80%-át anélkül, hogy előrehaladottabb, kiterjedtebb daganatos betegséggel állnánk szemben.
Források:
