Hat jó döntés – negyedannyi kardiovaszkuláris esemény

Az Egyesült Államokban a szív-ér rendszeri halálozás az utolsó négy évtizedben folyamatosan mérséklődött, a 35–54 évesek mortalitásának csökkenése azonban lassult, s a 35–44 esztendős nők halálozása mérhetően növekedett 1997 és 2002 között. Az Indianai Egyetem munkatársa, Andrea K. Chomistek és bloomingtoni munkacsoportja föltételezte, hogy a dohányzás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint javulását a gyakoribb diabétesz és elhízás kedvezőtlen hatása ellensúlyozhatja.

Ez azért igen veszélyes, mert a közhittel szemben több nő hal meg szív- és érbetegségben, mint férfi. A kutatók szerint az egészséges élettel kapcsolatos hat jó szokás követése a kardiovaszkuláris betegség gyakoriságát a 20 évesnél idősebb nők csoportjában 73%-kal csökkentené, de a kardiovaszkuláris kockázati tényezők (cukorbetegség, magas vérnyomás, hiperlipidémia) előfordulása is 46%-kal lenne ritkább.

A munkacsoport 88 940 vizsgálati résztvevő 20 esztendei megfigyelése alapján jutott erre a következtetésre. A tanulmány az ápolónők második nagy epidemiológiai vizsgálatára, a Nurses’ Health Study (NHS) II-re épült. Az eredeti vizsgálat, a NHS I 1976-ban indult. Akkor 30–55 éves ápolónőket toboroztak egy hosszú távú megfigyeléses vizsgálatra, amely döntően a fogamzásgátló szerek kardiovaszkuláris hatásával foglalkozott. Ezt követte az NHS II 1989-től, amely a kontraceptívumokon kívül az életvitel, az étrend hatását is vizsgálta.

Az optimális életvitel hat szempontjának azok feleltek meg, akik nem dohányoztak, testtömegindexük a normális határok között volt (18,5–24,9), hetenként legalább 2,5 órát töltöttek fizikai aktivitással, legfeljebb heti 7 órát ültek a tévé előtt, egészségesen étkeztek, és napi 15 grammnál kevesebb alkoholt fogyasztottak. A táplálkozást akkor tekintették egészségesnek, ha az erre vonatkozó kérdőívek alapján a 2010-ben kidolgozott ún. alternatív egészséges táplálkozási index (Alternative Healthy Eating Index 2010, AHEI-2010 felső 40%-ába tartozó pontszámot (≥47 pont) állapítottak meg. Az AHEI-pontszám olyan, 0 és 100 közé eső, bizonyítékokon alapuló mérőszáma az étrend minőségének, amely a krónikus megbetegedések alacsony kockázatával korrelál. (Az AHEI-2010 eredetileg tizenegy összetevőjéből tízet vettek figyelembe, a mérsékelt alkoholfogyasztást elhagyták, mivel az külön tényezőként szerepelt. A lista: bőségesen fogyasztandó zöldségek; gyümölcsök; teljes kiőrlésű magvak; diófélék és hüvelyesek; hosszú szénláncú ómega-3-zsírsavak (eikozapentaénsav, dokozahexaénsav); többszörösen telítetlen zsírsavak; illetve csak kis mennyiségben fogyasztható édesített italok és gyümölcslevek; vörös húsok és feldolgozott húsipari termékek; transz zsírok; nátrium.

A vizsgálat kezdetén a résztvevők 27–44 évesek voltak, és sem kardiovaszkuláris, sem cukorbetegségben nem szenvedtek, vérnyomásuk és koleszterinszintjük rendben volt. Az AHEI-2010 pontszámát a részletes diétás kérdőívre adott válaszokból határozták meg.

Ha a teljes vizsgált népesség mind a hat szempontnak megfelelt volna, cukorbaj 92,9%-kal, magas vérnyomás 57,0%-kal, koleszterinszint-emelkedés 40,0%-kal kisebb számban alakult volna ki. Még kardiovaszkuláris kockázati tényezők jelenlétében is azok, akik legalább négy egészséges föltételnek megfeleltek, sokkal kisebb valószínűséggel lettek koszorúérbetegek (relatív hazárd [RH]: 2,06, 95%-os MT: 1,20–3,52), mint azok, akik egy szempontból sem éltek egészségesen (RH: 17,11, 95%-os MT: 9,29–31,52).

„Az elsődleges prevencióval foglalkozó klinikusok számára ezek az eredmények nem meglepőek – írja Donna K. Arnett (Birmingham) a cikkhez tartozó szerkesztőségi közleményben a Journal of American College of Cardiology januári számában. – Chomistek és mtsai tanulmánya jókor jött, és remélhetőleg jó irányú változásokat segít elindítani.”