Hat új megfigyelés a neurológiában
Dr. Christoph Diener (University of Duisburg-Essen) 5 különböző ideggyógyászati indikációt érintő hat vizsgálatról számol be röviden.
Prof. Diener nagyon izgalmasnak tartja Dr. Ugur Sahin (a COVID-19 elleni BioNTech vakcina egyik kidolgozója) és munkatársai kutatását, melynek során az emberi sclerosis multiplexnek megfelelő autoimmun encephalomyelitist hoztak létre egérben, és azt messenger RNS vakcinával kezeltek. A vakcina terápiás hatást mutatott az autoimmun encephalomyelitis ellen, de az egér egyéb immun-működéseit nem befolyásolta. Óriási eredmény lenne, ha ez a hatás ez emberben is igazolódna, hisz ily módon a sclerosis multiplexet kezelni lehetne anélkül, hogy immunszuppressziós, vagy immunmodulációs hatást váltanánk ki. Az elképzelés elvetésére vagy igazolására azonban még néhány évet várni kell.
A második dolgozat az Annals of Neurology-ban jelent meg és a Friedreich-ataxiáról szól. A betegség állati modelljeiben az omaveloxolon elnyomta a gyulladásos folyamatokat és kedvezően hatott a mitochondriumok működésére, ezért most 103 Friedreich-ataxiás betegen indítottak egy placebóval ellenőrzött, randomizált, kettős vak vizsgálatot. Az omaveloxolon szignifikánsan javította a Friedreich-ataxia mutatóit, az egyetlen negatív hatás az májenzimek átmeneti romlása volt. Mellékhatásként általában fejfájás, hányinger, fáradtság jelentkezett. Az előnyös hatás nem volt túl jelentős, de a placebóhoz képest szignifikáns volt.
Két közlemény is megjelent a JAMA-ban arról, hogy akut ichaemiás stroke-ot okozó nagyér-elzáródások esetén a thrombectomia mellé érdemes-e alteplase-zal thrombolyist végezni. A kínai DEVT vizsgálatba 234 beteget vettek be, elsődleges végpontként a módosított Rankin-skálán 0 és 2 közötti értékét jelölték meg. Monoterápiával 54%-ban, a kombinációs terápiával 46%-ban értek el jó eredményt – ez a különbség statisztikailag nem szignifikáns. A másik randomizál vizsgálatot (SKIP-study) Japánban végezték 204 résztvevővel. A végpont szintén a Rankin-skála 90 nap utáni 0 és 2 közötti értéke volt. A kizárólag thrombectomiával kezelteknél 59%-ban, a kombinált thrombolysissel + mechanikus thrombectomiával betegeknél 57%-ban érték el a kedvező kimenetelt. A másodlagos végpontokban sem volt különbség. Mindkét vizsgálatban kevés beteg szerepelt, és egyik sem válaszolt a klinikailag igazán fontos kérdésekre. Ha a beteg akut stroke-kal, nagyér-betegséggel érkezik és az angiográfiás labor éppen üres, akkor nincs kérdés: azonnal thrombectomiát kell végezni. De ha a betegnek várnia kell a thrombectomiára, vagy át kell szállítani egy másik stroke-központba, akkor thrombolysist kell végezni, és a thrombectomiára később kerülhet sor.
A Lancet-ben megjelent vizsgálatban holland kutatók feltették a kérdést, hogy van-e értelme azonnal tranexám-savat (Cyclokapron) adni subarachnoid vérzést igazoló CT esetén? 955 beteget randomizáltak tranexám-savra vagy placebóra és 6 hónap után a módosított Rankin-skála szerint mérték az eredményt. Nem volt különbség az aktívan kezelt és a placebo csoport között, tehát tranexám-sav adása subarachnoid vérzésben semmilyen előnnyel nem járt.
Az utolsó vizsgálatban cervicalis myelopathia miatt idegsebészeti ellátáson átesett betegeket randomizáltak, és azt vizsgálták, hogy az amyotrophiás lateral-sclerosisból ismert riluzol (NMDA-antagonista, gyulladás-csökkentő) hatásos-e: a betegek egy csoportja napi 2 x 50 mg riluzolt kapott 2 héttel a műtét előttől 4 héttel a műtét utánig, a betegek mások csoportja placebót kapott. Sajnos, itt sem volt különbség a két csoport között, tehát a riluzol nem segít a nyaki myelopathia miatt operált betegeken.
Forrás:
