HPV-vakcina - védjük vele a fiúkat is!

Az emberek mintegy 70-80 százaléka fertőződik meg élete során valamikor human papilloma vírussal (HPV), de az esetek túlnyomó többségében az immunrendszer sikeresen megküzd a vírusfertőzéssel. Egyes esetekben azonban a HPV vírus - genotípusától függően - jó- vagy rosszindulatú daganatot eredményezhet. A kis kockázatot jelentő vírusok, mint amilyen a 6-os és a 11-es altípus, genitális szemölcsök (condylomata acuminata) kialakulását idézik elő, míg a magas kockázatot hordozó 16, 18, 31 és 45-ös altípusokat összefüggésbe hozzák a méhnyak- végbél- és száj-garat üregi rákok kialakulásával. Ezek ellen, a jó és rosszindulatú elváltozások megelőzésére alkalmasak a védőoltások.

HPV elleni vakcinációs programok kezdeti ajánlásai a védőoltást elsősorban a 9-15 éves lányoknak javasolták a szexuális élet megkezdése előtt, abból kiindulva, hogy a serdülő lányok immunizálása annyira csökkenti majd a HPV-fertőzés terjedését, hogy a védőoltásban részesültek szexuális partnerei sem fognak megfertőződni, így ez elegendő lesz majd a populáció védettségéhez. Ez a közösségi (vagy nyáj)-immunitás azonban csak akkor érvényesül, ha a fiatal lányok HPV-átoltottsága eléri a 85%-ot, jelenleg ez azonban egyetlen országban sem magasabb 40%-nál.

A nyáj-immunitás kialakulását csökkenti a férfiak közötti szexuális kapcsolat. A férfiak penisének rákos megbetegedéseit is összefüggésbe hozták a HPV-vírus-fertőzéssel, és azt is kimutatták, hogy a fitymaszűkületben (phimosis) szenvedőknél valószínűbb ez a megbetegedés, míg azokban az országokban és/vagy kultúrákban, ahol szokás a születéskori körülmetélés, jóval ritkább.

Az Egyesült Államokban azonban a HPV-vel kapcsolatba hozható száj-garatüregi rákok gyakorisága megduplázódott az utóbbi 2 évtizedben. Gypsyamber D’Souza és munkatársai (John Hopkins Bloomberg School of Public Health, Baltimore) a NHANES (National Health And Nutrition Examination Survey) adatbázisában lévő 13089 (20-69 éves) ember adatait vizsgálva 9425 (20-59 éves) személy szexuális szokásairól talált információt, és ezen adatokat párosították a rákregiszterek adataival. Azt találták, hogy a vizsgált személyek 3,5%-ánál mutatták ki az onkogén HPV DNS-t a száj-garat régióban. Azoknál a nőknél fordult elő legritkábban a fertőző ágens, akik egyetlen férfipartnerrel létesítettek orális szexuális kapcsolatot (a nem dohányzó nőknél 0,5, a dohányzóknál 1,8 %-ban), míg a tíz, vagy több partnerrel folytatott orális szexuális kapcsolat 3,0%-ra növelte a kórokozó előfordulási gyakoriságát. Az előfordulási gyakoriság férfiakban jóval nagyobb volt, egy partner esetén 1,5%, maximum 4 partner esetén 4,0% (nem dohányzók) illetve 7,1% (dohányzók), 5 vagy több partner esetén 7,4% (nem dohányzók) illetve 15,0% (dohányzók).

Kalyani Sonawane (University of Florida, Gainesville) szintén a NHANES adatbázisát vizsgálva hasonló eredményre jutott, és azt is megállapította, hogy a feketebőrű, napi 20 szálnál több cigarettát szívó, marihuána fogyasztó és több partnerrel szexuális kapcsolatot létesítők körében legnagyobb arányú a szájüreg nagy kockázatot jelentő HPV-vírussal történt fertőzöttsége. A fertőzés ellen kondommal, és az orális szex kerülésével lehet legeredményesebben védekezni.

A HPV fertőzés megelőzésére 2006 óta rendelkezünk védőoltással: Az Európai Únióban törzskönyvezett és hazánkban is kapható Cervarix a humán papillóma vírus 2 típusának (16-os és 18-as) tisztított fehérjéit, a Silgard a humán papillóma vírus 4 típusának (6-os, 11-es, 16-os, 18-as) tisztított fehérjéit, míg a Gardasil 9 a humán papillóma vírus 9 típusának (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es, 58-as) tisztított fehérjéit tartalmazza. A vakcinák terápiás célra nem alkalmasak.

Számos adat igazolja, hogy a serdülőkorú fiúk beoltása nem csak a genitális szemölcsök és a végbélrák kialakulását segít megelőzni hanem a nyáj-immunitás létrejötte szempontjából is igen fontos, ezért számos orvos és kutató sürgeti az erősebb nem fiatal tagjainak rutinszerű vakcinációját.