Időszakos böjt az egészségért

Valter Longo (University of Southern California, Los Angeles) kutatási eredményei szerint az extrém kalóriakorlátozás jelentősen meghosszabbítja az egyszerűbb organizmusok életét. Ilyen hatás az állatoknál is kimutatható, az emberszabású majmokkal végzett kutatások eredményei azonban ellentmondásosak. Longo szerint az emberek nem lelkesednek az állandó diétázásért, erre azonban nincs is szükség, rendszeresen beiktatott böjtnapokkal ugyanilyen hatás érhető el.

A kutató elsősorban a sütőélesztő S. cerevisiae esetében vizsgálta az időszakos böjt hatásait. A sejtkultúrákat két napos váltásban tápoldatban, illetve vízben tenyésztette, aminek eredményeként a sejtek élettartama és ellenállóképessége megnőtt. Ezután egereken végzett kísérleteket, kéthavonta négy napig úgynevezett böjtöt utánzó diétán tartotta őket. Az első nap 50%-kal, a következő három napban pedig 90%-ra csökkentette a kalóriabevitelt.

Az állatok a böjt alatt testsúlyuk 15%-át veszítették el, vércukorszintjük 40%-ra süllyedt, a ketontestek koncentrációja pedig kilencszeresére emelkedett. Az inzulinszint és az IGF-1 értékek szintén csökkentek. Az IGFBP-1, ami gátolja az IGF-1-et, a diéta végére emelkedett. Az egyedek veséje, mája, szíve a böjt alatt kisebb lett.

Mivel az egerek táplálékfelvétele a diéta után nem volt korlátozva, ismét gyorsan elérték a kezdeti súlyukat és laborparamétereiket. Ennek ellenére a böjt kedvező hatással volt az egészségükre. Az egerek hajlamosak a leukémiára és a limfómára, a kísérlet után azonban 45%-kal ritkábban fordult elő náluk rákos megbetegedés, ami feltételezhetően a várható élettartam meghosszabbításának alapja.

Az időszakos böjt az immunrendszerre is hatással volt, az immunsejtek utánpótlását biztosító hematopoetikus őssejtek száma ötszörösére emelkedett. Az ismétlődő koplalás mentálisan is fittebbé tette az egereket, két tesztben is jobb eredményeket értek el, mint a kontrollcsoport egyedei. Ezt a hatást a szerzők a hippokampusz neuronjainak megnövekedett plaszticitásának tulajdonítják.

Ezt követően 19 egészséges tesztszemélyt fogtak időszakos böjtre. Havi öt napon keresztül csökkentették a kalóriabevitelt. Az első napon az USA-ban szokásos 2000-3000 kcal helyett 1090 kcal (10% fehérje, 56% zsír, 34% szénhidrát), majd a másodiktól az ötödik napig 725 kcal (9% fehérje, 44% zsír, 47% szénhidrát) volt a napi mennyiség. Az eredmények az állatkísérletekhez hasonlóak. Az éhomi vércukorszint 11,3%-os csökkenést mutat, a ketontestek 3,7-re emelkedtek, az IGF-1 értéke 24%-kal csökkent, az IGFBP-1 50%-kal emelkedett.

Az állatkísérletekkel ellentétben azonban a normális étkezés szakaszában nem minden paraméter tért vissza a kezdő értékre. A ketontestek és az IGFBP-1 értékei igen, de az éhomi vércukorszint 5,9% maradt, ami kevesebb, mint a kiindulási állapotban mért érték. Az IGF-1 is 15%-kal alacsonyabb maradt. Azt azonban, hogy ezek a változások hosszú távon kedvezően hatnak-e az egészségre, a kutató a három hónapos tanulmány befejezése után nem tudta tovább vizsgálni.

Longo szerint az ismétlődő böjtölés kedvező élettani hatását bizonyítja az is, hogy csökkent a C-reaktív proteinek szintje azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiknél a tanulmány elején magasabb értékeket mértek. Az immunrendszer őssejtjeinek száma is igazolhatóan kissé emelkedett. A testsúllyal kapcsolatban szintén kedvező eredmények figyelhetők meg. Habár a böjtölési fázis során leadott kilók a normál étkezés szakaszában nagyrészt visszatértek, a tanulmány végére mintegy 3%-os testsúlyvesztés realizálódott; elsősorban a hasi zsírszövet csökkent, ami különösen kedvező hatású a szív- és érrendszerre.

A kutató szerint a derékbőségtől és az egészségi állapottól függetlenül, a legtöbb ember számára javasolt lenne egy ilyen időszakos böjt 3-6 havonta. Ezt azonban – különösen a rossz egészségi állapotban lévő személyeknél – előzetes orvosi vizsgálatok nélkül nem ajánlott elkezdeni.

Forrás: aerzteblatt.de