Infarktus után életre injekciózott szívizomsejtek
Kísérleti állatok szívének kötőszövetéből készített, szívizomsejteket is tartalmazó készítmény katéteres befecskendezésével sikerült javítani a szív infarktus utáni teljesítményét, csökkenteni a hegszövetképződést.
Az American Heart Association legújabb statisztikai adatai szerint az Egyesült Államokban évente átlagosan 785 000 ember kap szívizominfarktust, és ma összesen mintegy hatmillióan élnek szívinfarktus következtében kialakult szívelégtelenséggel. Érthető, hogy az utolsó negyedévben több nagy vizsgálat számolt be újszerű vizsgálati módszerekről a dekompenzált szívbetegek kezelése kapcsán, különféle őssejtek beültetését és genetikai beavatkozásokat ismertetve.
A San Diegó-i Egyetem Biomérnöki Karának kutatói állatkísérletek alapján olyan hidrogél befecskendezéséről számoltak be, amely infarktust követően, 3 hónappal később is képes szignifikánsan javítani a károsodott szívizom teljesítményét. Karen Christman a 16 tagú kutatócsoport vezetője, de ott van a csoportban Anthony DeMaria professzor is, aki az American College of Cardiology elnöke volt, jelenleg a társaság folyóiratának főszerkesztője.
Tanulmányukat a Science Translational Medicine közölte. Katéter útján a szívbe fecskendezhető hidrogélt készítettek, melynek beadásához tehát nincs szükség műtétre, altatásra. A hidrogélt a kísérleti állat szívének kötőszövetéből készítik, mely szívizomsejteket is tartalmaz. Speciális tisztítási technika alkalmazásával, mélyhűtéssel szárítják és porrá őrölik. Ezután ebből olyan folyadékot állítanak elő, amit a szívbe fecskendeznek.
Amikor a folyadék fölveszi a test hőmérsékletét, félfolyékony géllé alakul, és a sejtek bevándorolnak a károsodott szívszövetbe, fokozatosan javítva annak működését. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a gél biokompatibilis: a kísérleti állatoknál semmiféle gyulladásos folyamatot nem észleltek, nincs szövetkárosodás vagy ritmuszavar. További biztonsági mérések igazolták, hogy a gél nem befolyásolja a véralvadási tényezőket sem, melyek a módszer emberi alkalmazása szempontjából létfontosságúak.
A patkánykísérletekkel párhuzamosan a vérkeringési szempontból az emberhez leghasonlóbb állatfajt vizsgálták: a sertést. A sertéseken folytatott kísérletek igazolták, hogy a beadott hidrogél növeli a szív teljesítményét és csökkenti infarktus után a hegszövet képződését, ezzel elősegíti a szívelégtelenség kifejlődésének megelőzését. A kísérleti állatok szívét a humán mérésekhez hasonlóan ultrahangos technikával is tanulmányozták.
A szívinfarktus előidézése után az első méréseket 2 héttel később végezték, majd a végső értékelést 3 hónap múlva fejezték be. A sertésen végzett kísérletek azt bizonyították, hogy a gél hatására a károsodott területen új szívizomzat jelent meg, megfelelő vérerekkel, és a szívműködés újra az ép szív teljesítményéhez vált hasonlóvá. Az echokardiográfia az ejekciós frakció növekedését igazolta, a kamrai térfogat is közeledett a kiindulási értékhez, a kamrai falmozgás ugyancsak javult.
A kontrollállatokkal összehasonlítva az endokardiumon belül a mátrixinjekcióval kezelt sertésekben megnőtt a szívizom tömege is. Emberi vérrel hemokompatibilitási vizsgálatokat is végeztek, és megfelelő koncentráció esetén sem az alvadási idő, sem a vérlemezke-aktiváció nem változott. Ezek alapján a munkacsoport úgy látja, a módszer alkalmas az első, emberen végzett tanulmányra is.
