Influenza, védőoltás és a Guillain-Barré szindróma
Az influenza elleni hatásos védőoltás – bár abszolút értékben csak csekély mértékben – de csökkenti annak kockázatát, hogy a beoltott személy „szerzett” Guillain-Barré szindrómában betegedjen meg.
- A szezonális influenza vakcina idén csak kevéssé hatásos
- Influenza
- Influenza ellen védő enzim
- Kétségessé vált az influenzavírus elleni szerek hatásossága
- A Guillain–Barré-szindróma
- Idősek pneumococcus vakcinációja
- Nem publikált vagy későn publikált vakcinavizsgálati eredmények
- Élethossziglani védettség az influenzától?
A Guillain-Barré szindróma (GBS) ritka, de igen súlyos autoimmun betegeség. A legtöbb eset Európában és Észak-Amerikában fordul elő akut, gyulladásos, demielinizációs polineuropátia képében. Többféle – kevésbé gyakori – változata is van, például a Miller-Fisher szindróma és az akut motoros axonális neuropátia, melyek inkább az ázsiai és a latin népességet érintik. A legtöbb GBS-ben szenvedő beteg kórházi ellátást igényel, kb. 25%-ban akut légzési elégtelenség miatt intenzív ellátásra van szükség. Az esetek 10-20%-ban végleges bénulás alakul ki, és a betegek 4%-a egy éven belül meghal. A GBS kockázata férfiakban magasabb, és az életkorral egyre növekszik. Az egész népesség tekintetében 10 év alatti kislányokban ritka (0,45/100 000 személy/év), míg 80 év feletti férfiakban ennek többszöröse (3,7/100 000 személy/év). Sok GBS megjelenését egy Campylobacter jejuni-val történt légúti -, vagy emésztőrendszeri fertőzés előzi meg. A legújabb megfigyelések szerint a GBS kockázata az influenzához is kapcsolódik, és az influenza elleni védőoltás csökkentheti a megemelkedett kockázatot – bár az eredmények nem egységesek. Gyakran az egészségügyi dolgozók azért utasítják vissza az influenza védőoltást, mert úgy gondolják, hogy az oltás növeli a GBS kockázata, pedig bizonyított tény, hogy a GBS kockázata nem az influenza-betegség és nem az influenza elleni vakcinálás esetén magasabb. Az erre irányuló vizsgálatok szerint az influenza védőoltás esetén maximum kétszeres, influenza betegség esetén 16-18-szoros a GBS kockázata.
Mindent egybevéve nem világos, hogy a szezonális influenza elleni vakcináció összességében növeli-e vagy csökkenti egy adott személy esetén a GBS kialakulásának abszolút kockázatát. Ha például az oltás kissé megemeli a kockázatot, de ugyanakkor jelentősen redukálja magát az influenza betegséget (aminek kifejlődése jelentősen emelné a GBS kockázatát), akkor a vakcináció nettó haszna a GBS-ek abszolút kockázatának csökkenésében nyilvánulna meg.
A különféle szezonális influenza elleni védőoltási programokat már négy évtizede alkalmazzák. Bár az influenza vakcináció csökkenti az influenzával szövődött betegségeket és halálozást, ellentmondásos volt annak megítélése, hogy fokozza-e a „szerzett” Guillain-Barré szindróma gyakoriságát.
Dr. Steven Hawken és munkatársai (Clinical Evaluative Sciences in Toronto, Kanada) az Emerging Infectious Diseases lapban 2015. január 15.-én online megjelent közleményükben egy olyan tanulmányról számoltak be, amelyben a szezonális influenza vakcináció életkor- és nem-specifikus GBS kockázatára kifejtett hatását szimulálták. A valószínűségi modellbe az oltott és nem oltott, majd influenzát kapott és nem kapott személyeket, ezután az GBS-ben megbetegedettek illetve az attól mentesek személyek szakirodalomból fellelhető adatait vitték fel. Egy hipotetikus 45 éves nőnél és egy 75 éves férfinél a számos rendelkezésre álló adatból szimulálták a helyzetet, és úgy találták, hogy a vakcináció vs nem- vakcináció összehasonlításban az oltás felvétele esetén kissé csökken a GBS abszolút kockázata. A nőbetegnél ez -0,36/1 millió vakcinációt (95% CI -1,22%-0,28%), a férfibetegnél -0,42/1 millió vakcinációt (95%CI -3,68%-2,44%) jelent. Statisztikai tanulmányuk szerint az influenza elleni vedőoltás nem emeli, hanem csökkenti a beoltott személy GBS-ben való megbetegedésének kockázatát. A nettó előnyök és hátrányok megítélésében a két legfontosabb figyelembe veendő tényező az influenzás megbetegedések gyakorisága és a vakcináció hatásossága volt. Az influenzabetegség extrém alacsony gyakorisága és a vakcináció igen rossz hatásossága mellett a GBS kockázata egy egészen kismértékú nettó növekedést mutat, legrosszabb esetben sem éri el az 1 millióból az 1-et. Az idősebb korosztályban a vakcináció hatásossága csökken, de az influenza gyakorisági ráta évről évre változik. Ha az influenza incidenciáját 10%-ban adjuk meg, és a vakcináció legalább 39%-ban hatásos, akkor a GBS elleni protektív hatás érvényesül. Természetesen a vakcina hatásossága évről évre és régióról régióra változik, függően attól, hogy a vakcina és a keringő vírus törzsek antigénjei egyeznek-e.
Írásunk az alábbi közleményeken alapul:
