Ismét a túlzott napozás veszélyeiről
Egyes adatok szerint úgy tűnik, hogy a felnőttkori napozás kockázatosabb, mint a gyermekkori, legalábbis egy amerikai adatbázis elemzése során több nem melanómás bőrrákot találtak a felnőttkorukban sok időt napon töltő nőknél.
Régóta ismert tény, hogy a melanoma, hanem a bőr laphámrákjának gyakorisága is jelentősen megszaporodik az UV expozíció hatására. Arra is számos adat van, hogy mivel a nagy utasszállító gépek és a kisebb repülőgépek üveg vagy műanyag szélvédői és ablakai nem védenek tökéletesen a nagy magasságokban észlelhető magas dózisú UV-A és UV-B sugárzások ellen, a pilóták és a kabin-személyzet kb. kétszer gyakrabban betegszik meg a bőr melanomájában, mint egy átlagember.
A fokozott UV-inszoláció daganatkeltő mechanizmusa rendkívül bonyolult, és nem teljesen ismert. A Nature Genetics szaklapban 2014. szeptember 7.-én online publikált közlemény szerint az UV fény hatására aktiválódó, eddig ismeretlen onkogént találtak a bőr laphámrákjainak (squamous cell cancer = SCC) 17%-ában és a melanomák 5%-ában, és ezen KNSTRN mutagenezise is szerepet játszik a bőr SCC-inek keletkezésében. Egyéb daganatokban viszont ezeket a pontmutációkat nem lehetett megfigyelni.
Az American Academy of Dermatology (AAD) 73. évenkénti találkozóján 2015. március 20.-án San Franciscoban elhangzott előadásukban (Abstract F025) a kutatók kijelentették, hogy a napsugárzással felnőtt korukban exponáltaknál több nem-melanoma típusú bőrdaganat keletkezik, mint a gyermekkorban exponáltaknál. Ez a megfigyelés ellentmond az eddig ismereteinknek – mondta a kutatást vezető Katherine Ransohoff orvostanhallgató (Stanford University, California). „Mindig is úgy tudtuk, hogy a gyermekkori expozíció a fontos”. Munkatársaival a Women’s Health Initiative vizsgálatban szereplő 161 808 – egyébként teljesen egészséges, posztmenopauzális amerikai – nő adatait nézték át. A különböző adatok gyűjtése mellett a lakóhelyek (és azok változásai) szerint csoportosították a személyeket. A kiindulási hipotézisük Ransohoff szerint az volt, hogy „a bőrrákok kialakulásában a gyermekkori expozíciónak nagyobb szerepe van, mint a felnőttkori expozíciónak”.
Az átlagosan 11,9 éven keresztül megfigyelt 56 000 fehér nőnél 518 melanoma jelentkezett az orvosi feljegyzések szerint (0,9%), és 9 195-en betegedtek meg nem-melanomás bőrdaganatokban a saját évenkénti beszámolójuk szerint (16,3%).
A kutatók szerint az Egyesült Államokban a 37. szélességnél délebbre élők életük első 15 évében több UV sugárzásnak vannak kitéve, mint az attól északra felcseperedők. A kutatók feljegyezték a napsugárzással összefüggő szokásokat is: napszemüveg- illetve kalapviselés, a szabadban naponta eltöltött idő gyermek- illetve felnőttkorban. Illesztették a résztvevők életkorát, képzettségét, testtömeg-indexét, átlagos fizikai aktivitását, a melanomás és nem melanomás anamnézist, a napsugárzás által okozott bőrreakciókat, a D-vitamin bevitelt, az alkoholfogyasztást és a dohányzást.
Nem meglepően azoknál nőknél alakult ki a referencia-csoporthoz képest több nem melanomás bőrrák, akik gyermekkorukat és felnőtt korukat is több napsugárzásban élték le (OR 1,12). Viszont az már meglepő volt, hogy a referenciacsoporthoz képest még magasabb volt a nem melanomás bőrrák kockázata akkor, ha a személyt gyermekkorban alacsony, de felnőtt korban magas UV expozíció érte (OR 1,39). Érdekes módon a két csoport között nem volt jelentős különbség a melanomák kockázata tekintetében – talán csak azért, mert melanomás eset elég kevés volt.
Kétségtelen, hogy nem lehetett mindent figyelembe venni, pl. más geográfiai környezetben más a táplálkozás, és mivel a Women’s Health Initiative vizsgálatban nincs elkülönítve a bazalioma és a laphámrák, ezt az ismertetet elemzés során sem tudták megtenni. Néhány adat arra utal, hogy az élet elején kapott UV expozíciónak bizonyos védő hatása van, de a vizsgálat hiányosságairól sem szabad megfeledkezni.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
