Kardioverzió után javul az agy vérellátása
A pitvarfibrilláció rontja az agyi véráramlást, és a kutatók azt remélik, hogy igazolni is lehet majd a cerebrális funkció javulását a normál szívritmus helyreállítása után. Nagyobb betegszámra és további mérésekre van szükség az eddigi adatok megerősítéséhez.
Két esztendeje a Stroke közölte izlandi kutatók vizsgálatát, mely arra utalt, hogy az agyi infarktusoktól függetlenül is összefüggés lehet a pitvarfibrilláció és az agytérfogat csökkenése, illetve a gondolkodási képesség romlása között. A munkacsoport folytatta ezt a munkát, megvizsgálva, hogy a kardioverzió kedvező módon befolyásolja-e a cerebrális véráramlást.
Eredményeiket egyelőre előadásban ismertették. Milánóban rendezték a European Heart Rhythm Association (EHRA) Europace-Cardiostim 2015 konferenciát, itt hangzott el Dr. Maranna Gardarsdottir prezentációja, egy nagyobb tudományos program első 26 betegével kapcsolatos ismertetés.
Ezeket a szívbetegeket pitvarfibrilláció miatt vették fel, majd elektív kardioverzió történt, és 10 hét múlva a vizsgálatsort megismételték, igazolva, hogy sikerült-e a szinuszritmust helyreállítani, és ez milyen módon és mértékben változtatta meg a keringési helyzetet. Kétféle mérési technikát használtak: fáziskontraszt-MRI-vel mérték a teljes agyi véráramlást, illetve az arterial spin labeling (ASD) technikát használták az agyszöveti perfúzió mérésére.
A 26 beteg átlagéletkora 62 év volt, 77%-uk volt férfi. A második MRI alkalmával (n=17) az agyi véráramlás átlagosan 557 ml/perc értékről 627 ml/perc értékre nőtt (p=0,01) abban a csoportban, amelyikben a szinuszritmus helyreállt. A teljes agyi perfúzió ugyancsak megnövekedett: 35,6 ml/100 g/perc értékről 40,8 ml/100 g/perc-re (p=0,01), a szürkeállományi perfúzió pedig 39,3 ml/100 g/perc-ről 45,7 ml/100 g/perc szintre (p<0,001). Noha mind az agyi véráramlás, mind a vérnyomás kissé csökkent abban a csoportban, amelyik a második MRI után is fibrillált, ez a különbség nem volt szignifikáns.
A munkacsoport a vizsgálat folytatásában az agyműködést, az agytérfogatot és az agyi véráramlást kívánja mérni. „Jó lenne, ha sikerülne az agy térfogatának korai változását tisztázni a folyamat alakulásának regisztrálásával. A kérdés az: hol kell ez a változást megállítani? Korán kell-e kezelni ezeket a betegeket?”
Jeff Healey, az ülésszak kanadai moderátora hangsúlyozta, hogy ez valóban „forró téma”. A betegszám kicsi, de a megfigyelt jelenség alapos megvitatást érdemel. A szerzők bemutatták az agyi véráramlással való összefüggést. A következő lépés nyilvánvalóan annak igazolása, hogy ez a gondolkodási funkció romlásával is együtt jár.
