Későn ismerik fel a policisztás ovárium szindrómát
Egy nagy nemzetközi felmérés szerint a policisztás ovárium szindrómában szenvedő nők kétharmada elégedetlen azzal, hogy milyen hosszú időt vett igénybe betegségük kórismézése.
A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című szaklapban nyilvánosságra hozott vizsgálatban megkérdezett 1385 nőbeteg csaknem fele három vagy annál is több egészségi szakembert keresett fel, míg diagnosztizálták betegségét. A megkérdezettek egyharmadánál a diagnosztikai folyamat több mint két évet vett igénybe.
A policisztás ovárium szindróma(PCOS) krónikus kórállapot, mely a nőbeteg egészségi állapotát többféle aspektusból is érinti, többek között fokozott a metabolikus problémák (pl. cukorbetegség), a reproduktív zavarok (pl. meddőség) és a pszichológiai zavarok (pl. szorongás, depresszió) kockázata. A PCOS diagnózisa akkor állítható fel, ha az alábbi alapvető eltérések közül legalább kettő fennáll:
- Ultrahangvizsgálat során az éretlen oocyták számának megszaporodása észlelhető a petefészkekben (ez adja a policisztás megjelenést)
- Enyhén megemelkedik a tesztoszteron szintje, illetve a tesztoszteron-túlprodukció klinikai tünetei jelentkeznek (pl. fokozott szőrösödés)
- A menstruáció szabálytalanná válik vagy teljesen ki is maradhat
A fogamzóképes korú nők körében a PCOS előfordulási aránya 9 és 18 százalékra tehető.
„A PCOS prevalenciájának ismeretében fontos, hogy a nők és az egészségügyi ellátást biztosítók is tisztában legyenek a kórállapot jellegzetességeivel – emeli ki a közlemény egyik szerzője, dr. Helena Teede, a melbourne-i Monash Egyetem kutatója. − Félrevezető elnevezése ellenére a PCOS nem elsősorban a petefészkek megbetegedése, hanem az egészségi állapotot több ponton is hátrányosan befolyásoló hormonzavar, mely jórészt örökletes. A PCOS hatékony diagnosztikája a metabolikus, reproduktív és pszichológiai tényezők alaposabb ismeretét igényli.”
A mostani keresztmetszeti vizsgálatban 32 különböző országból olyan 18 évesnél idősebbek nőket kértek fel egy online felmérésben való részvételre, akiknél orvosuk PCOS-t kórismézett. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy a betegek milyen tapasztalatokat szereztek a kivizsgálási folyamat során, illetve mennyire volta elégedettek azokkal az információkkal és edukációs anyagokkal, melyeket a diagnózis felállításakor kaptak” – mondja dr. Teede. Összesen 1550 nő töltötte ki a kérdőívet, de165 jelöltet kizártak azért, mert nem feleltek meg a beválasztási kritériumoknak, vagy mert a kérdőív kérdéseinek kevesebb mint felére válaszoltak.
A válaszadók között nagy arányban voltak olyanok, akik hónapokat, sőt éveket voltak kénytelen várni a PCOS kórismézésére, és gyakori volt az, hogy sok szakembert fel kellett keresniük, míg diagnózishoz jutottak. A diagnózisra több mint 6 hónapot váró nők nagyobb eséllyel voltak elégedetlenek a kivizsgálási folyamattal, mint azok, akik ennél rövidebb idő alatt jutottak diagnózishoz. A megkérdezettek kevesebb mint egynegyede volt elégedett azokkal az információkkal, melyeket a PCOS gyakori kezelési formáira (gyógyszeres kezelésre és életmód változtatásra) vonatkozóan kaptak a kórismézést követően. A válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy semmilyen információt nem kapott a PCOS hosszú távú szövődményeiről, illetve a lelki tanácsadás és támogatás lehetőségeiről.
