Liquor – és agyi eltérések COVID-19-ben
SARS-CoV-2 fertőzésben a liquor gyulladásos markerei nem csak a neurológiai érintettséggel, de az agy szürkeállományával és kéregvastagságával is összefüggést mutatnak.
A cerebrospinális folyadék (CSF) gyulladásos markereinek szintjei összefüggnek a súlyos SARS-CoV-2 fertőzés miatt kórházba került, eltérő neurológiai érintettségű betegekben a frontális-, orbitofrontális- és temporális régió szürkeállományának volumenével és az agykéreg vastagságával.
A súlyos SARS-CoV-2 fertőzött betegeknél a vírus-fertőzés utáni túlzott gyulladásos válasz („post-viral hyperinflammatory response”) következtében krónikus idegi működészavarok mutathatók ki. A gyulladásos válasz és a fertőzés agyi struktúrákra gyakorolt hatásának mérése hozzásegíthet a szükséges preventív és/vagy terápiás intézkedések jövőbeli kialakításához.
A prospektív, multicentrikus vizsgálatba a Baseli Egyetemi kórházban 18 évesnél idősebb, PCR-rel bizonyítottan SARS-CoV-2 fertőzött, idegi tüneteket mutató betegeket vontak be 2020. augusztus és 2021. április között. A betegek agyáról 3D, nagy feloldású, T-1 súlyozott MRI-ket készítettek, két MRI szkenner használatával pedig anatómiai T1wMPRAGE MRI sorozatok készültek. Az agykéreg vastagságát és a térfogati eloszlását FreeSufer-6.0 képanalízissel határozták meg.
A neurológiai tünetek enyhe, mérsékelt és súlyos csoportra osztották. A betegek egy alcsoportjánál megmérték a liquorban a leukocyták, a laktát, a fehérjék, a vér/albumin arányát, és öt citokin mennyiségét (plazma TRANCE, plazma EN-RAGE, CSF-OPG, CSF-TRANCE, CSF-EN-RAGE). Ezek a citokinek a SARS-CoV-2 fertőzés súlyosságával függnek össze. A képalkotó vizsgálatokat egészséges, az élekor és nem szerint illesztett kontroll csoportnál is elvégezték.
A kontroll személyekkel való összehasonlításban a vizsgált betegeknél kisebb volt az agykérgi szürkeállomány volumene a jobb oldali elülső cingulárisban, a bal mediális orbitofrontális- és a bal superior frontális régióban (P=0,46). Nem volt szignifikáns különbség a kortikális vastagság, illetve a felszíni területek kérdésében a SARS-CoV-2 fertőzött és a kontrollbetegek között.
Pozitív összefüggés mutatkozott a CSF vér/albumin aránya és a bal rostrális anterior cinguláris (P=0,03), a bal laterális orbitofrontális (P=0,02), a bal pars triangularis (P=0,02), a bal postcentrális (P=0,03) és a jobb paracentrális (P=0,04) regionális kortikális vastagság között. Pozitív összefüggést találtak az EN-RAGE és a bal pars triangularis között (P=0,002). Szintén szignifikáns pozitív összefüggés látszott a felszíni terület tekintetében az EN-RAGE és a jobb posterior cinguláris kortex között (P= 0,04). Az orbitofrontális terület szürkeállomány volumene negatív összefüggést mutatott a CSF/vér-albumin aránnyal, fehérje szintekkel és a CSF EN-RAGE-el. A CSF leukocyta-szám negatívan függött össze a jobb laterális orbitofrontális és a bal inferior temporális regiók szürkeállományával (P=0,03 mindkettő). A CSF laktát (szintje) szintén negatívan függ össze a bal inferior temporális terület (P=0,02), a bal rostrális középső frontális (P=0,04) és a jobb laterális orbitofrontális régiók (P=0,04) szürkeállományának volumenével.
A szerzők nem jeleztek a vizsgálatot korlátozó tényezőket.
Forrás:
Ungerleider DL. CSF inflammatory markers tied to brain alterations in SARS-CoV-2. Medscape Medical News. March 04, 2022.
