hirdetés
hirdetés

Mesterséges bőrt alkottak köldökzsinór-őssejtekből

Áttörést hozhat az a technika, melynek segítségével köldökzsinórból származó őssejtek felhasználásával mesterséges bőrt alkottak. Az így létrehozott bőr alkalmas lehet égési sérülések után a bőrgraftok gyorsabb előállítására, és a mesterséges bőr biztonsággal tárolható is a felhasználásig.

hirdetés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2008-ban körülbelül 410 ezer égési sérülés következett be az Egyesült Államokban. Súlyos égéseket követően bőrgraftok beültetésére van szükség. Jelenleg a mesterséges bőr előállításához a betegből vett saját egészséges bőrt használják fel. A szakemberek azonban megjegyzik, hogy ez az eljárás heteket vesz igénybe.

„Az őssejtekből kifejlesztett újfajta bőr – melyet a felhasználásig szövetbankokban lehet raktározni– a sérülést követően azonnal felhasználható, így módot nyújt arra, hogy az új bőr beültetése több héttel korábban megtörténhessen, mint a beteg saját bőrének beültetése esetén” – hangsúlyozza a tanulmány egyik szerzője, dr. Antonio Campos, a spanyolországi Granada Egyetem hisztológus professzora. Az új technikához – melyet a Stem Cells Translational Medicine című lapban hoztak nyilvánosságra – a Wharton-kocsonya mesenchimális őssejtjeit használják fel humán köldökzsinórból.

A munkacsoport korábbi kutatásai már ígéretesek voltak arra nézve, hogy a köldökzsinórból epiteliális sejteket (szöveti sejteket) lehet kialakítani. A közlemény szerzői megjegyzik, hogy az őssejtek „proliferációs és differenciációs képességeiknél fogva” a szöveti biomérnöki eljárások „kiváló jelöltjei”, eddig azonban nem tanulmányozták azt a lehetőséget, hogy epiteliális sejteket is létre lehet-e hozni segítségükkel.

A kutatók a köldökzsinórból származó őssejteket fibrinből készült biológiai anyaggal és agarózzal (rendszerint tengeri hínárból kivont polimerrel) kombinálták. Az in vivo tesztek során azt találták, hogy a Wharton-kocsonya mesenchimális őssejtjeinek a biológiai anyaggal alkotott kombinációja a mesterséges bőr és a szájnyálkahártya növekedéséhez vezetett. A szerzők így magyarázzák megfigyeléseiket: „Az elektronmikroszkópos vizsgálat epiteliális sejtekhez hasonló sejtréteg, valamint jól formált sejt-sejt összeköttetések jelenlétét igazolta. Az eredmények azt jelzik, hogy a HWJSC-k (human umbilical cord Wharton’s jelly stem cells) képesek arra, hogy szájnyálkahártyává és epiteliális bőrsejtekké differenciálódjanak in vivo, ami új, megfelelő sejtforrás lehet humán orális mucosa és bőr kialakításához.”

A Medical News Today tudományos hírportál a közelmúltban számolt be arról a vizsgálatról, melyben a kutatók „minivesét” hoztak létre humán őssejtek felhasználásával, míg egy másik kutatás azonosította azt a gént, mely a bőr nagyfokú hegesedéséért lehet felelős.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.