Milyen életkortól szűrjük a vastagbél megbetegedéseit?
Az Egyesült Államokban a kolorektális rák szűrését a tervek szerint már 45 éves kórtól indítják, mivel -elsősorban az afro-amerikai népességben- igen gyakori e daganat fiatal kori kezdete.
- Bél mikrobiom és a fiatalkori kolorektális rák
- Van-e szerepe az acetil-szalicilsavnak a vastagbélrák megelőzésében?
- A D-vitamin szerepe a rákprevencióban
- A kannabisz hatása a vastagbélrák kialakulására
- Milyen helyzetekben végzendő kolonoszkópia az általános szűrési ajánlásokon túl?
- Megelőzés és szűrővizsgálatok a gasztroenterológiában
Az Egyesült Államok Preventive Services Taskforce (USPSTF, magyarul kb. Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja) 2020. október 27-én kiadott egy előzetes tervezetet, melyben a kolorektális rákszűrés megindítását 50 éves kor helyett már 45 éves korban javasolja.
Az új USPSTF ajánlások már összhangban vannak az American Cancer Society (ACS) 2018 májusában kiadott javaslataival, ily módon ebben a kérdésben megszűnt a két szervezet közötti szakadék. Az ACS ajánlásainak elfogadása mellett a(z) USPSTF gondot fordít az eljárás finanszírozására is (az USPSTF az egyik olyan szervezet a négy közül, ami a tervezet elfogadása esetén utasíthatja az egészségbiztosítókat a preventív szolgáltatás finanszírozására).
A(z) USPSTF ajánláshoz a végső megfogalmazásáig küldhetők be vélemények, megjegyzések, de mivel a tervezet B-fokozatú evidenciákon alapul, elfogadása esetén mindenképp fedeznie kell a biztosítóknak a szűrés költségeit.
Az amerikai egészségügyi intézkedéseket sokszor befolyásol egy-egy híresség betegsége vagy halála nyomán kialakuló lakossági reakció és közhangulat, nem volt ez most sem másképp. Chadwick Boseman (1976-ban született afro-amerikai színész, filmes) 39 éves volt a vastagbélrák diagnózisa idején, az áttétekbe 43 éves korában bele is halt. (Bár az afro-amerikaikra különösen jellemző a fiatal kori kolorektális rákkezdet, és Boseman daganatát nem fedezték volna fel egy 45 éves kortól alkalmazott általános szűréssel, a figyelem mégis a szűrés mielőbbi kezdetének fontosságára irányult.)
A hatóságok felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy ne keverje össze a kolonoszkópiás szűrést a diagnosztikus kolonoszkópiával. A szűrés egyes becslések szerint 10-20 millió amerikait érintene, ami meghaladná a kolonoszkópiás laborok teljesítőképességét. Mind az USPSTF mind az ACS a kolonoszkópia mellett egyéb módszereket, például a székletben található vér kimutatását is javasolja szűrésként.
Vita folyik, hogy a teljes kolonoszkópia és a flexibilis szigmoidoszkópia tekinthető-e hatásosabbnak. Randomizált vizsgálatok és meta-analíziseik a flexibilis szigmoidoszkópia előnyére utalnak. Flexibilis szigmoidoszkópiával közbeléphetünk a disztális vastagbél adenoma – carcinoma kialakulási sorrendbe, a fiatal kori kolorektális rák ugyanis az esetek 80%-ában a flexura lienálistól disztálisan indul.
Bár a szűrés nem mérhető a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálathoz (RCT), de az ajánlások megvalósítása esetén nagyon sok információt szerezhetünk a különféle szűrési módszerekről, arról, hogy melyik az, ami jelentősen befolyásolhatja a betegség kimenetelét - hisz a megnyerhető életéveken alapuló szűrési modell kialakítása a végső cél. Annyi bizonyos, hogy a flexibilis szigmoidoszkópiának kedvező hatása van a halálozásra. A nem invazív módszerek is igen fontosak, hisz segítségükkel azonosíthatók azok a személyek, akiknél endoszkópos vizsgálatokat kell végezni. Az új szűrési rendszer tehát nem csak a gasztrointesztinális onkológiában, hanem a primer ellátásban és a megelőzésben is igen fontos.
Források:
