Mit szedjünk térdízületi oszteoartritiszben?
Jelenleg is vita tárgya, hogy a térdek oszteoartritiszes fájdalmára nem szteroid gyulladásgátlókat vagy az opioidokat ajánljuk. Egy friss metaanalízis azt mutatja, hogy a per os opioidok nem hatásossabban a NSAID-oknál.
Az Osteoarhtritis and Cartilage című lapban 2016. február 1.-én online megjelent nagy metaanalízisben Smith és munkatársai kimutatták, hogy a gyengébb orális opioid tramadol és a hatékonyabb hidromorfon és oxicodon semmivel sem csillapítja jobban a térdízületi oszteoartropátiás fájdalmakat, mint a nem-szteroid gyulladásgátlók (diclofenac, naproxen, piroxicam, celecoxib).
Amennyiben a beteg súlyos térdízületi oszteoartritiszes (OA) fájdalmainak csökkentésére már nem elegendőek a különféle NSAID-ok, a sok esetben elkerülhetetlen teljes térdízületi protézis-műtét előtt még rendszerint egy más mechanizmusú fájdalomcsillapítással is próbálkozunk és az opioidokhoz nyúlunk. Dr. Savannah R. Smith ( Brigham and Women’s Hospital, Boston, Massachusetts) és munkatársai áttekintették a térdizületi fáldalom csillapításának különféle terápiáit értékelő, NSAID-okat és az opioidokat összehasonlító 1982 és 2015 között angol nyelven megjelent, randomizált, kontrollált vizsgálatokat.
A legtöbb térdízületi oszteoartritiszes betegnél NSAID-okkal, vagy gyenge opioiddal (tramadol) kezdik a fájdalomcsillapítást. A szerzők az irodalomban 17 olyan - Nyugat-Európából, Amerikából, Ausztráliából és Új-Zélandról származó, - a térdízület OA okozta fájdalomcsillapítással foglalkozó vizsgálatot találtak, melyek a megkívánt feltételeknek megfelelnek. A tanulmányok közül 11 foglalkozik a különféle NSAID-okkal, 3 a tramadollal vagy a tramadol-acetaminophen kombinációval, 2 a hidromorfonnal vagy az oxicodonnal, és 1 a celecoxib plusz tramadollal. A vizsgálatok alapján összességében 27 terápiás csoport volt kialakítható aktivitásuk szerint: 9 celecoxib, 1 diclofenac, 2 naproxen, 1 piroxicam, 10 tramadol, 1 tramadol-acetaminophen, 2 hidromorfon és 1 oxicodon. A vizsgálatokban az NSAID hatást átlagosan 13 héten át, az opioidok hatását átlagosan 12 héten keresztül figyelték (p<0,01). A fájdalom megítélését a Western Ontario and MacMaster Universities Osteoarthritis Index alapján (WOMAC) végezték, a fájdalom erősségét 0-tól 100-ig határozták meg (ahol a 100 volt a legerősebb fájdalom).
A kiindulási demográfiai megoszlás és a hatás(talanság) miatti abbahagyás arányai az NSAID-okat és az opioidokat szedőknél azonosan alakultak, viszont NSAID-okat szedők csoportjában valamivel kevesebben hagyták abba a gyógyszer szedését a fájdalom és/vagy a toxicitás miatt. Minden típusú fájdalomcsillapítás szinte azonos eredményt hozott: az NSAID-ot és a gyenge opioidot szedők csoportjában egyaránt 18-cal csökkent a fájdalom-score, míg a hatásosabb opioid csoportban 19 pontos volt a fájdalom csökkenése. Regressziós analízis szerint nem volt megfigyelhető különbség az egyes gyógyszercsoportok között, a térdízületi OA-s fájdalom csillapításának erősségében, ami meglepte a kutatókat: „az volt a kiindulási hipotézisünk, hogy az opioidoknak az NSAID-oknál komolyabb fájdalomcsillapító hatása van, és meglepődve láttuk, hogy nem tudtunk kimutatni ilyen különbséget”. A vizsgálat másik meglepő ténye az volt, hogy a placebo-hatás erőssége függött a vizsgálandó (komparátor) gyógyszertől: az opioidokat értékelő vizsgálatokban erősebb volt a placebo-hatás, mint az NSAID-ket értékelő vizsgálatokban. Az opioidok és a NSAID-ok mellett eddig nem észleltek eltérő placebo-hatást, azt viszont eddig is tudtuk, hogy a placebo-hatás a beavatkozás jellegétől függő erősségű: műtét mellett a legerősebb, aztán következik az injekció, majd a tabletta placebo-hatása. Fentiek szerint viszont a per os szedhető gyógyszerek között is van placebo-hatás (vagy szándék-hatás) különbség függően attól, hogy előre milyen hatást várunk el az adott fájdalomcsillapítótól. A jelenség vizsgálata közelebb vihet a fájdalomcsillapítók hatásmechanizmusának megértéséhez is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
