Napvédelem halcsontvázból
Portugál kutatók hatásos új UV-elnyelő molekulát vontak ki halcsontvázból, amely az előzetes vizsgálatok szerint megfelelő hatóanyaga lehet a jövő napvédő krémeinek.
A Porto-beli Portugál Katolikus Egyetem kutatói az élelmiszeripar egyik melléktermékét, a tőkehal gerincét használták fel vizsgálataikhoz, amelyek során egy vastartalmú hidroxiapatit vegyületet nyertek ki a hal testét szilárdító vázból. Clara Piccirillo és munkacsoportja kiindulásként meleg vas(II)-klorid-oldatban áztatták a halcsontot, majd szárítás és kalcinálás (mésszé égetés, 700 °C-on) után egy olyan többfázisú anyagot kaptak, amelyben a csontvázat alkotó hidroxiapatit [kémiailag a trikalcium-foszfát és a kalcium-hidroxid kettős sója] mellett vas-szubsztituált hidroxiapatit molekulák és kis mennyiségben UV-elnyelő hematit [vas(III)-oxid] is jelen voltak.
Az így nyert keverék UV-elnyelő hatásához kulcsfontosságú alkotóelem a vas – magyarázzák a kutatók. A végtermékben megtalálható kalcium, vas, hidrogén és foszfát tartalmú komplex molekula [Ca9FeH(PO4)7] az UV-sugárzás teljes tartományában jelentős abszorpcióra képes. Az UV-elnyelő hatás alapja a vas beépülése a hidroxiapatit struktúrába, hiszen önmagában a kalcium-foszfát nem rendelkezik ilyen tulajdonsággal.
A természetes eredetű napvédő anyagot – krémbe inkorporálva – tovább vizsgálták laboratóriumi körülmények között. Megállapították, hogy a készítmény a napfény UV-sugarai hatására sem indul bomlásnak (azaz fotostabilitása jó) és mind az UVA, mind az UVB-sugárzást hasonló mértékben nyeli el (UVA/UVB-sugárzás-áteresztő képességének aránya >0,90). Ez utóbbi alapján a britektől származó, de általánosan elfogadott Boots-féle osztályozási rendszerben kiváló (5 csillagos) minősítést kapott.
Végül, 20 egészséges önkéntes részvételével a humán bőrre gyakorolt hatások vizsgálatára is sor került. A bőrfelületre kis mennyiségben felvitt krém 48 óra elteltével sem váltott ki irritációt, ilyen szempontból tehát biztonságosnak tekinthető. Az UV-abszorpció mértéke azonban nem kellően nagy, így a kutatók a készítmény további fejlesztését tervezik a megfelelő napvédő hatás (jó SPF-érték) eléréséhez.
Az eddig elért eredményekről a Portugál Bőrráktársaság egyik vezetőségi tagja is elismerően nyilatkozott. Az új fényvédő anyagot ígéretesnek és igen hasznosnak tartják, hiszen ásványi eredetéből adódóan kevésbé allergén, mint a napvédő készítmények hagyományos UV-abszorptív vegyületei, így elvben kiválóan alkalmas lehet a gyermekek és az idősek bőrének fényvédelmére.
A fényvédő krémek két legelterjedtebb szervetlen hatóanyaga, a titán-dioxid [TiO2] és a cink-oxid [ZnO] esetleges bőrkárosító hatása több tanulmányban felvetődött. Sejttenyészeteken valóban igazolták, hogy az élő bőrsejtekbe kerülő titán-dioxid és még inkább a cink-oxid fény hatására szabadgyök-képződést indíthat el és sejtkárosodást okozhat. A jelenlegi álláspont szerint azonban a lokális készítményekből e molekulák nem penetrálnak a bőrbe, így a bőrfelszínre felvitt napvédő krémek biztonságosnak tekinthetők.
Bár idén már csak a vénasszonyok nyarának kellemes napsütés óráiban reménykedhetünk, amikor az UV-sugárzás elleni védelem már háttérbe szorul, nem kizárt, hogy a jövő nyári nap káros sugarai elleni védekezésre való felkészüléskor akár már az új hatóanyagú termékeket is megtalálhatjuk a patikák és drogériák polcain.
