hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Nyaki ideggyöki bántalom

A nyaki gerinc kopásos betegségei sokféle problémát okozhatnak mechani­kai hatásaik és az idegek irritációja, becsípődése révén. A nyaki ideggyöki bántalom a nyaki gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomatása vagy sérülése miatt jön létre. Az ideggyökök irritációját többnyire csontos fel­rakódás vagy a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása idézi elő.

hirdetés

A nyaki gerinc hét nyakcsigolyája előreboltosuló C alakú ívet rajzol ki. A gerincoszlop nyaki szakasza mozgékonyabb, mint bármely más gerincszakasz. A két felső csi­golya speciális alakú, így a fej a gerincoszlophoz képest minden irányban akadálytalanul elfordulhat. A csigolyákat egymáshoz kap­csoló speciális szalagok rugalmas rögzítést biztosítanak.

A nyaki csigolyák illeszkedésével speciális nyílások jönnek létre, melyeken bentről kifelé keresztülhaladnak a gerincvelőből eredő idegek, illetve a gerincvelőt ellátó erek. A nyaki gerinc sérülékenysége éppen a hajlékonyságából adódik: hirtelen erőbe­hatásra a csigolyák könnyen elmozdulnak, és elmozdulásuk nemcsak a csontos, hanem a lágy képletek sérüléséhez is vezethet.

A nyaki ideggyöki bántalom okai

Az idegbecsípődés (radikulopátia) a ge­rincvelőből a csigolyák közötti nyílásokon keresztül kilépő és onnan a felső végtag felé futó idegek összenyomatására vagy meghúzódására (vongálódására) vezethe­tő vissza. A mechanikai károsodás követ­keztében az ideg nem képes megfelelően ellátni ingerületvezetési funkcióját, ami az általa ellátott terület fájdalmában, zsib­badásában vagy működési zavarában (pl. izomgyengeségében) nyilvánulhat meg.

A mechanikus ártalom forrása alap­vetően két elváltozás lehet: a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása és/ vagy a csigolyák kopásos megbetegedései miatt kialakuló csontos felrakódások (ún. oszteofiták) kialakulása.

A csigolyák közötti porckorongok sé­rülékenysége azzal magyarázható, hogy a gerinc a mozgásai közben nagy oldalirá­nyú és nyíróerőknek vannak kitéve, ugyan­akkor laza, kocsonyaszerű anyag építi fel a porckorongokat, biztosítva a gerincet érő erőhatások csillapítását. A kocsonyás alap­állományt rostos külső gyűrű tartja össze, mely az igénybevétel következtében meg­gyengülhet, ennek folytán előbb a rostok egy része szakad el, majd a rostos gyűrű tel­jes vastagságában folytonossági hiány jön létre. A laza kocsonyaszerű alapállomány az így kialakuló nyíláson keresztül előboltosul, nyomást gyakorolva a környező képletekre, köztük a kilépő idegekre is.

Ez a folyamat elsősorban idősebb kor­ban jön létre, de – elsősorban nagyobb fizi­kai igénybevétel mellett, fejlődési variációk fennállásakor vagy külső erőbehatás okozta sérülés kapcsán – a fiatalabbakat is érintheti. A csontos felrakódások okozta idegbe­csípődés inkább az idősebb kor betegsége.

Kisugárzó tünetek

Mint már említettük, a nyaki ideggyökök károsodása többnyire az általuk ellátott területen fellépő fájdalomban, zsibbadás­ban vagy működési zavarokban (pl. izom­gyengeségben) mutatkozhat meg. Gyakori a normális reflexek megváltozása – több­nyire gyengülése vagy kiesése. A nyaki ideggyökök okozta tünetek tipikusan a nyak felől a felső végtag felé sugároznak ki. A probléma gyökere a gerincoszlop terü­letén van, a tünetek mégis a vállban, a fel­karban vagy a kézben jelentkeznek. A tüne­tek lokalizációja alapján a szakorvos nagy pontossággal be tudja határolni az idegi károsodás valószínű helyét, magasságát.

A nyaki ideggyöki bántalomban szen­vedő betegek leggyakrabban nyaki fájdal­mat, illetve a fej hátsó részén, a nyakszirttá­jékon érzett fejfájást panaszolnak.

A kórismézés lépései

A fájdalom eredetének feltárásában az első lépés a kórelőzmény felvétele. Az orvos rákérdez a kezdeti tünetek idejére, súlyos­ságára és esetleges kisugárzására, a nyaki gerincet ért korábbi sérülésekre, az ebben a régióban történt műtétekre, valamint azokra a tényezőkre, amelyek a beteg meg­figyelései szerint a tüneteket súlyosbítják vagy enyhítik.

Az alapos fizikális vizsgálat részét képe­zi a nyak alaki eltéréseinek és a nyaki gerinc mozgásainak megfigyelése, az esetleges nyomásérzékenység vagy izomgörcsök fel­térképezése, a reflexek vizsgálata, a felső végtag fájdalmának vagy zsibbadásának lokalizálása, az izomerő felmérése, idegi izgalom jeleinek keresése.

A képalkotó vizsgálatok első lépése röntgenfelvételek készítése a nyaki gerinc csontos képleteinek, azaz a csigolyáknak az ábrázolására. Ezzel kimutathatók a csi­golyákat érintő fejlődési rendellenessé­gek (alaki eltérések, blokkcsigolya stb.), a csontot érintő fertőzések vagy dagana­tok, korábbi gyógyult törések vagy aktuális csontsérülések. A röntgenfelvételek alapján kórismézhető a csigolyák kopásos betegsége, és viszonylag jó közelítéssel a csontritkulás is. A problémát az jelenti, hogy a nyaki gerinc lágyszöveti képletei a hagyományos röntgenfelvételeken nem láthatók.

A szalagok, porckorongok, idegek, erek, izmok és egyéb lágyrészek állapo­tának felmérésére alkalmas a mágne­sesrezonancia-vizsgálat (MRI). Az erős mágneses tér az egyes szövetek eltérő folyadéktartalma alapján hozza létre a meglehetősen részletgazdag fekete-fehér felvételeket a tér három fő síkjá­ban, melyek segítségével háromdimen­ziós képalkotás is lehetséges. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, a megfelelő minőségű képekhez azonban a beteg­nek teljesen mozdulatlannak kell lennie a vizsgálat alatt.

Kezelések gyógyszerrel, rögzítéssel

A nyaki ideggyöki bántalom kezelésének két fő célja: (1) a fájdalom és az egyéb tü­netek enyhítése és (2) a további károsodá­sok kivédése. A legenyhébb esetekben az orvos egyetlen dolga megnyugtatni a be­teget afelől, hogy a károsodás komolyabb beavatkozást nem tesz szükségessé, ám súlyos esetekben műtétre is sor kerülhet. A terápiás terv mindig az adott beteg ál­lapotától és tüneteitől függ. A kezelésnek alapvetően két formája van: az ún. konzer­vatív kezelés és a sebészeti beavatkozás.

A konzervatív kezelés alapját gyógysze­rek adása jelenti, célja a fájdalom, a gyulladás, az izomgörcsök és a következményes tünetek (pl. alvászavar, funkciókiesés) megszüntetése vagy enyhítése. Ez tipikusan fájdalomcsilla­pítók és gyulladáscsökkentők (nem szteroid és/vagy szteroid készítmények) alkalmazását jelenti. Sor kerülhet izomlazítók, kedélyjaví­tók és más szerek adására is. Mint minden gyógyszeres kezelésnél, ez esetben is alapelv, hogy a szereket a már hatásos, lehető legki­sebb adagban és csak a feltétlenül szükséges ideig szabad alkalmazni, kizárólag az orvos utasításainak megfelelően.

Az akut tünetek csökkentésére jó ha­tású lehet a nyak rögzítése speciális gallé­rokkal, melyek biztosítják a gerincoszlop nyugalmát a nyaki sérülés gyógyulásáig. Az éjszakai alvást megzavaró fájdalom csökkentésére speciális párnákkal próbál­kozhatunk, melyek alvás közben segítenek olyan pozícióban tartani a nyakat, amely a legkevesebb panaszt okozza.

rehabilitáció, gyógytornaHa más konzervatív módszerekkel nem sikerül enyhíteni a tüneteket, a gyul­ladáscsökkentő szteroid készítmény vagy a fájdalmat csökkentő lokális érzéstele­nítő szer közvetlenül az érintett nyaki ideggyökökhöz is befecskendezhető. Ezt nevezzük nyaki idegblokádnak. E célra kortizon, illetve a fogorvosok által is használt lidokain valamely származéka alkalmazható.

Műtéti kezelés

Amennyiben a korábban felsorolt módsze­rek kudarcot vallanak, sebészeti beavat­kozásra lehet szükség az idegbántalom okának megszüntetésére vagy a tünetek enyhítésére. Általában akkor merül fel a műtét szükségessége, ha a zsibbadás vagy izomgyengeség tartósan fennáll vagy fokozódik, izomsorvadás indul el, vagy a beteg elviselhetetlen fájdalmat panaszol.

Ha porckorongsérv okozza a tüneteket, megoldást jelenthet a porckorongműtét. A panaszok oly módon is megszüntet­hetők, hogy a sebész a csigolyák közötti porckorong helyét csontos anyaggal tölti ki, ami a két szomszédos csigolya össze­csontosodásához vezet. Ezt nevezzük nyaki fúziónak, melynek elülső és hátsó formája ismeretes. Más esetekben sebészeti fém­anyagok behelyezésével rögzíti a gerincet a sebész. A műtét utáni időszakban szük­ség lehet az érintett gerincszakasz nyuga­lomba helyezésére, rögzítésére – fúziós műtét után akár hosszú időre, 6−12 hétre is.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[201126] galéria
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.