Pontosabb COPD diagnózist!
A szerzők a széles körben elfogadott COPD diagnózisról azt tartják, hogy ezen GOLD kritériumok alapján számos beteget félrediagnosztizálnak. Egyben javaslatot tesznek a korrekcióra.
Világszerte kb. 600 millió ember szenved krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), évente többen halnak meg ebben a betegségben, mint tüdőrákban és emlőrákban együttesen. Európában kb. minden második percben meghal egy ember krónikus obstruktív tüdőbetegségben, Magyarországon is félmillióra becsülik a COPD-ben szenvedőket, akik közül csak mintegy 20% tud a betegségéről. A hazai 3-3,5 millió dohányos legalább 15%-a ebben a betegségben szenved.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2013-as felmérésének 2015 márciusában megjelent adatai szerint az Egyesült Államokban mintegy 15,7 millió ilyen felnőtt beteg van (a felnőttek 6,4%-ánál). A megoszlás életkor szerint változik: míg a 18-34 éves fiatal felnőtteknél a népesség 2,6%-a, a 75 év fölöttieknél a népesség 12,3%-a szenved COPD-ben. A COPD-s felnőtt betegek több mint egyharmada a betegség ellenére is dohányzik, pedig az Egyesült Államokban már ez a harmadik leggyakoribb halálozási ok. A betegség az egészségügy számára is óriási megterhelést jelent, az USA-ban évi legalább 32 milliárd dollár (!) költséggel jár.
Mostanában vált nyilvánvalóvá, hogy az alfa-1-antitripszin genetikai mutációja okozhatja, természetesen sok egyéb tényezőn kívül. A COPDGene® vizsgálat a betegség hátterében meghúzódó egyéb genetikai faktorokat keres.
A gyógyszeres kezelésekről óriási részvétellel folytak klinikai vizsgálatok: TORCH, UPLIFT, WISDOM, ECLIPSE, SPIROMICS, ACOORD COPD, SOSPES, stb. néven. A Global Strategy for Diagnosis, Management and Prevention of COPD legújabb álláspontját a http://www.goldcopd.org/ oldalon lehet megtalálni, 334 erre a betegségre vonatkozó irodalom (!) kíséretében.
A Global Initiative for Obstructive Lung Disease (GOLD) stratégiát 2011-ben vezették be, melyben egyszerű módon szándékoztak megadni a légúti obstrukció küszöbértékét. A COPD diagnózisa ezek szerint az 1 másodperc alatti erőltetett kilégzési volumenen (forced expiratory volume in 1 second = FEV1) alapul, melyet el kell osztani az erőltetett vitálkapacitással (forced vital capacity = FVC). Dr. Martin R. Miller (University of Birmingham in the United Kingdom) és Dr. Mark L. Levy (Harrow Clinical Commissioning Group in London, UK) 2015. július elsején a British Medical Journalban online megjelent közleménye szerint a COPD kezelési programja és az erről alkotott guideline-ok az idősebb betegnél túlzott mértékben diagnosztizálják a betegséget, míg a fiatalabbak esetén aluldiagnózis történik. Bár a GOLD guideline-okat eredetileg egy szakértői gárda megegyezéses alapon alakította ki, de mégsem elég hatásos a COPD diagnózisának felállítására. Ugyanakkor a Gold kritériumokat az Egyesült Királyság National Intitute for Health and Care Excellence is elfogadta, és Európában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában és Ázsiában is kiterjedten használják.
A COPD előfordulása, és az általa okozott mortalitás egyre terjed a világban, de „mivel a COPD egy igen heterogén betegség, az alsó küszöböt egyedül a spirometriai értékek alapján nem lehet meghatározni” – hangsúlyozta Dr. Barry J. Make (National Jewish Health in Denver, Colorado) a Medscape Medical News-nak adott interjújában. Miller és Levy analízisükben az eredeti GOLD kritériumok finomítását javasolják, mégpedig az LLN (lower limits of normal) kritériumok hozzáadásával. Minimumként azt kérik, hogy legalább a következő COPD vizsgálatokban szerepeljenek az LLN értékek is. A két említett szerző szerint a GOLD angliai és walesi bevezetése óta a 40 éves kor fölötti felnőttek 22%-a felelt meg a COPD kritériumainak, holott az LLN kritériumok használatával csak a 40 év fölöttiek 13%-ánál lehetett COPD-t igazolni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer nagytömegű eltúlzott diagnózist okoz. Azt is kimutatták kutatók, hogy a GOLD kritériumok alapján COPD-vel diagnosztizált betegek legalább 13%-ánál téves volt a diagnózis, tehát ezeket a betegeket félre (vagy alul-, vagy túl) diagnosztizálták. A téves diagnózis alapján bevezetett, ezért oda nem illő kezelés természetesen rossz eredményekre vezet. Például a COPD elleni inhalációs kezelés súlyos pneumóniához vezethet egy olyan betegnél, akinek nem is lett volna szüksége ilyenre. A téves diagnózis miatt fel nem ismert beteg pedig nem kapja meg a szükséges kezelést. Az egyedül GOLD kritériumok alapján diagnosztizált COPD-s betegeknél magasabb a szív-megbetegedések száma, mint a GOLD plusz LLN alapján diagnosztizáltaknál, ami arra utal, hogy a GOLD-dal tévesen COPD-snek diagnosztizált betegek voltaképpen szívbetegek voltak.
Irásunk az alábbi közlemények alapján készült:
