hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Remegés (tremor)

A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikro­hamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.

hirdetés

Tremornak nevezzük a végtagok (leginkább a kéz) vagy a fej, esetleg a hang akaratlan remegését. A tremor nem mindig kóros reakció, létrejöhet normális körülmények között pl. hideg környezet, félelem vagy kimerültség hatására. Máskor szerfogyasztás áll a hátterében, pl. túlzott kávéfogyasztás (koffeinhatás), valamely gyógyszer hatása, vagy akár gyógyszer­megvonás. A tremor néha lázas állapot kísérőjelenségeként lép fel. Amennyiben valamilyen tevékenység közben jelentke­zik, és emocionális, kémiai vagy egyéb ok nem lelhető fel mögötte, akkor esszenciális tremorról beszélünk, mely idegrendszeri megbetegedés jele lehet.

A tremor nem egyenlő a Parkinson-be­tegséggel. Ezt azért fontos megjegyezni, mert tremor észlelésekor sokakban felme­rül az aggodalom, hogy talán kezdődő Par­kinson-betegség okozza azt. Kicsit leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a tremor egyik formája a Parkinson-betegség egyik tünete, ám a tremor önmagában nem je­lez Parkinson-betegséget, mert számos egyéb kórállapot kísérőjelensége is lehet. Az ún. esszenciális tremor gyakoribb, mint a Parkinson-betegség, és ez a forma főként mozgás közben szembetűnő, pl. amikor az érintett személy valamit tevékenykedik. Ezzel szemben Parkinson-betegségben leginkább akkor észrevehető a remegés, ha a beteg éppen nyugalomban van. Az esszenciális tremor először a kézen − több­nyire a domináns oldalon: jobbkezeseknél a jobb kézen, balkezeseknél a bal kézen − kezdődik, ezért a beteg akkor figyel fel rá, amikor ír, kézimunkázik vagy barkácsol.

Milyen gyakori a tremor előfordulása?

A tremor korántsem olyan ritka kórállapot, mint gondolnánk, hiszen minden negye­dik embernél jelentkezik valamikor élete folyamán a végtagok vagy a fej remegése, esetleg a hang remegőssé válása. Nagyobb eséllyel fordul elő tremor, ha az elsőfokú ro­konok (pl. szülők, testvérek) közül valaki már tapasztalt magán hasonlót korábban, ami genetikai és/vagy környezeti tényezők sze­repét is felveti a kórállapot kialakulásában.

A tremor leginkább a kéz vagy a fej re­megésében mutatkozik meg, melyet a beteg nem képes akaratlagosan kontrollálni, meg­állítani. A tünet az esetek jelentős részében nem olyan súlyos mértékű, hogy a főbb tevékenységek ellátását akadályozná. Bizo­nyos tényezők – pl. stressz, koffein vagy egyes gyógyszerek – súlyosbíthatják a tremort.

Nem minden tremor egyforma

Nagy vonalakban a tremor következő for­máit különböztethetjük meg.
Statikus tremor: akkor jelentkezik, amikor a végtag nyugalomban van. Hát­terében állhat többek között Parkinson-betegség vagy multiplex szklerózis.
Poszturális tremor: akkor lép fel, ha a beteg valamely testrészét a gravitáció ellenében rögzített pozícióban tartja. Ebbe a csoportba soroljuk a nem kóros (ún. fizioló­giás) tremort is, de ez a tremorforma jelezhet pajzsmirigybetegséget, nehézfémmérgezést, idegrendszeri megbetegedést is.
• Kinetikus vagy akciós tremor: a felső testfél akaratlagos, aktív mozgásai kapcsán jelentkezik; többek között agytörzsi vagy kisagyi betegség, pl. multiplex szklerózis, az agyat (is) érintő érrendszeri megbete­gedés vagy daganat jele lehet.

Miből áll a kivizsgálás?

Tremor észlelését követően annak eldön­tése a legsürgősebb feladat, hogy önálló tünetről (esszenciális tremorról) van szó, vagy olyan betegség húzódik meg a háttér­ben, melynek csak egyik tünete a végtagok vagy a fej akaratlan remegése.

Mint minden egyéb kórképben, a tremor kivizsgálása során is az első lépés a beteg alapos kikérdezése, a kórelőzmény felvétele (pontosan milyen tüneteket észlel magán, mióta, milyen jelleggel és intenzi­tással; észrevette-e, hogy bizonyos ténye­zők enyhítik vagy fokozzák a tremort stb.). Ezt követően a kivizsgálás több irányban folytatódhat a háttér felderítésére.
• Elektromiográfia (EMG)/akcelerometria segítségével mérhető a tremor frekvenciája, erre azonban csak különleges esetekben van szükség.
• Amennyiben felmerül gyógyszerha­tás szerepe, az orvos a szer elhagyásával igyekszik igazolni a feltevést.
• Ha a jelek anyagcsere- vagy hormon­zavarra utalnak, szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra (pl. a májenzimek vagy a pajzsmirigyhormonok szintjének, a vér­cukorszintnek a meghatározására).
• Központi idegrendszeri betegséget kísérő tremor gyanújakor idegrendszeri képalkotó vizsgálatokat rendelhet az or­vos, pl. komputertomográfiát (CT) vagy mágnesrezonancia-vizsgálatot (MRI).
• Wilson-kór is okozhat tremort: ha fel­merül ennek a ritka rézanyagcsere-zavar­nak a lehetősége, akkor meg kell határozni a vér és a vizelet rézszintjét.

A fentieken kívül egyéb kiegészítő vizs­gálatokra is sor kerülhet. Ezekről az orvos a rendelkezésére álló összes adat birtoká­ban, egyénileg dönt.

KEZDŐDŐ PARKINSON-BETEGSÉG VAGY ESSZENCIÁLIS TREMOR? 

Hogyan kezelhető a tremor?

A kezelés attól függ, mi okozza a remegést, illetve igazolható-e a tünetek hátterében valamilyen alapbetegség. Ha igen, akkor az elsődleges kezelésnek erre kell irányulnia.

Az esszenciális tremor eseteiben a leg­hatásosabb gyógyszerek a szív- és érrend­szeri kórképek terápiájában is használatos béta-blokkolók (ilyen pl. az atenolol és a propranolol). Béta-blokkoló adásával szerencsés esetben olyan mértékűre csök­kenthető a tremor, ami már nem zavarja jelentősen a mindennapi tevékenysége­ket, de olykor teljesen meg is szüntethetik a remegést. A béta-blokkoló szedésének abbahagyását követően a tremor visszatér.

Más gyógyszerek is szóba jöhetnek a tremor kezelésében, pl. szorongáscsök­kentők, a rohamoldásban használt szerek vagy a gabapentin. A tremor egy sor kórkép jele lehet, így amelyik gyógyszer hatásosan szünteti az egyik beteg tremorát, az a másik beteg számára hatástalan vagy (élet)veszé­lyes lehet. A gyógyszeres kezelés tervének felállítása mindig az orvos feladata!

Sok beteg tapasztalja, hogy kis mennyi­ségű alkohol hatására remegése időlege­sen enyhül. Ezzel a „gyógymóddal” azon­ban csínján kell bánni, mert magában rejti a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a króni­kus alkoholizmus kialakulásának veszélyét.

Az ún. esszenciális tremor oka isme­retlen, ezért a megelőzésére sincsenek megfelelő módszereink. A stresszhatás, a koffein és bizonyos tünetek súlyosbíthat­ják a tüneteket. Ilyen esetekben törekedni kell a kiváltó hatás kiküszöbölésére, pl. a ká­véfogyasztás korlátozásával, stresszkezelési technikák elsajátításával.

A hosszú távú kilátások

A tremornak nincs végleges eredményt hozó oki kezelése, ám megfelelő (gyógy­szeres) terápiával a tünetek minimálisra csökkenthetők. Előfordulhat azonban, hogy az esszenciális tremor idővel sú­lyosbodik. A remegés az esetek többsé­gében a mindennapos tevékenységeket csak kismértékben zavarja, de olykor je­lentős funkciókárosodást okoz. Minden­képpen ki kell kérni az orvos tanácsát, ha a tremor zavarja a mindennapi aktivitást, ha súlyosbodik, vagy ha korábbi jellege megváltozik.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[203043] galéria
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.